A demencia előfordulása csökkenőben van a magas jövedelmű országokban, de az alacsony és közepes jövedelmű országokban továbbra is növekszik, az esetszám pedig továbbra is kihívás elé állítja a családokat és az egészségügyi ellátórendszert. A kutatók éppen ezért igyekeznek kideríteni, miként lehetne megelőzni a betegség kialakulását, gyógyítani ugyanis nem lehet.

A Washingtoni Egyetem és a Drexler Egyetem kutatói a témával kapcsolatban most egy nagyon fontos megállapításra jutottak, tanulmányuk a The Lancet orvosi szaklapban jelent meg. Mint a hvg.hu írta, a szakemberek szerint globális szinten

az esetek kialakulásának közel fele – 45 százaléka – késleltethető vagy teljesen megelőzhető 14 lehetséges kockázati tényező kezelésével.

A közepes és alacsony jövedelmű országok esetében az esetszám csökkenésének aránya még magasabb is lehet, mint a magas jövedelmű országokban.

A vizsgálat során megállapították, hogy a korábban leírt 12 kockázati tényező mellé két újat is fel lehet venni a listára: a látás romlását, valamint a rossz koleszterin (LDL) magas szintjét.

Élethosszig tartó programjukban javasolják többek között:

• a fiatal életkorban az általános műveltségi szint növelését,
• középkorúaknál a halláskárosodás, a magas LDL-koleszterin, a depresszió, a traumás agysérülés, a fizikai inaktivitás, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérnyomás, az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás kezelését,
• időseknél pedig a társadalmi elszigetelődés megelőzését, a légszennyezésnek való kitettség csökkentését és a látásvesztés kezelését is.

A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, több vizsgálatra van szükség annak megállapítására, hogy a kockázati tényezők és a demencia tényleges kialakulása között milyen ok-okozati összefüggés lehet.