Néhány évtizeden belül a társadalom egyharmada 65 éven felüli lesz, így a családok mellett a szociális és egészségügyi ellátórendszernek is fel kell készülnie arra, hogy nagyobb feladatot jelent majd a demens betegek gondozása – mondta az InfoRádióban Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Szerdán Budapesten rendezték az Egymást értő szakemberek című nemzetközi, demenciával foglalkozó konferenciát. A szakemberek egyebek mellett a legaktuálisabb szociális-gondoskodási kérdésekről és a legújabb kezelési módokról osztották meg egymással gondolataikat, tapasztalataikat az eseményen. A Kulturális és Innovációs Minisztérium család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára az InfoRádióban elmondta: a születéskor várható élettartam folyamatos növekedésével párhuzamosan az idős korban megjelenő betegségek aránya is jelentősen megnőtt az utóbbi időben, és ez nem csak Magyarországon jelentkező probléma. „A demenciában szenvedő emberek aránya világszerte növekedő tendenciát mutat, különösen a nyugati országokban, de idehaza is” – tette hozzá Beneda Attila.
Az érintett betegeknél jelentkező tünetek sok esetben még a háziorvosoknak sem tűnnek fel, mert nem beszélnek róluk, leplezik vagy megpróbálják eltitkolni. A szakemberek becslése szerint ezzel együtt
körülbelül 250 ezer demens beteg lehet Magyarországon.
A demencia a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, ugyanakkor mintegy 40 százalékban megelőzhető vagy későbbre lehet kitolni a kialakulását. Az alábbiak válthatnak ki demenciát:
dohányzás,
stressz, depresszió, szorongás,
mozgásszegény életmód,
elhízás.
A demenciára utaló első tünetek között mindenképpen meg kell említeni a feledékenység megjelenését, illetve az is gyanakvásra adhat okot, ha az adott személy nem adekvát módon válaszol. Ez leginkább akkor vehető észre, ha az érintett a beszélgetés tárgyához nem kapcsolódó dolgokról kezd el beszélni.
Beneda Attila hozzátette: világszerte jellemző, hogy diagnosztikai nehézségek vannak a demenciát illetően, ami miatt számos esetben nem ismerik fel időben a szakemberek a betegséget. Ez azért nagy probléma, mert minél később állapítják meg a demencia kialakulását, értelemszerűen annál később kezdődik el a gyógyszeres vagy egyéb módon történő kezelés, ami a beteg szempontjából rendkívül kockázatos és veszélyes, hiszen súlyosabb állapot léphet fel. Ennek következtében komoly teher nehezedik az egészségügyi és szociális ellátórendszerre. A helyettes államtitkár figyelmeztetett: mivel a magyar társadalom rohamos mértékben korosodik,
néhány évtizeden belül a lakosság egyharmada 65 év fölötti lesz, és részben vagy teljesen képtelenek lesznek önmaguk ellátására az érintett emberek.
Beneda Attila jelezte: nemcsak az egészségügyi és szociális ellátórendszernek, hanem a családoknak is nagy a felelősségük a demencia kialakulásának megelőzésében. A helyettes államtitkár arra biztat mindenkit, hogy kortól függetlenül rendszeresen mozogjon és sportoljon, már egy félórás vagy egy egyórás séta is felfrissíthet minket. Érdemes odafigyelni az egészséges táplálkozásra is, és mivel a demencia az elmét érintő, támadó betegség, nagyon fontos az időnkénti agytorna beiktatása is. Erre kiválóan alkalmasak a különböző keresztrejtvények vagy kvízjátékok, amelyekkel felfrissíthetjük elménket.
„Jól látszik, hogy a passzívan hagyott idősebb betegeknél sokkal nagyobb a kockázata a feledékenység, illetve a demencia kialakulásának azokhoz képest, akik rendszeresen tesznek azért, hogy az agyi működőképességük megmaradjon” – magyarázta a helyettes államtitkár.
A Krím Oroszországról való leválasztásával próbálkozik Ukrajna drón-parancsnoka. A „Magyarként” is ismert Robert Brovdi szerint ezt a célt hamarosan el is érhetik. Közben Moszkva diplomáciai vitába keveredett Kanadával egy dróngyártási megállapodás miatt. Szvetnik Endre összefoglalója.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat – közölte Magyar Péter a Facebookon pénteken. Mutatjuk a részleteket.
A BNP Paribas friss elemzése szerint Európa a válságok felszíne alatt jelentős átalakuláson megy keresztül: az ipar ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, a szolgáltatásexport rekordokat dönt, a technológiai szektor felzárkózik, a brüsszeli gazdaságpolitika pedig növekedésbarátabb fordulatot vett. Más intézményi előrejelzések ugyanakkor lehűtik az optimizmust: az EU növekedése 2026-ban alig haladhatja meg az 1 százalékot, az infláció emelkedik, a geopolitikai kockázatok pedig stagflációs környezetet vetítenek előre. Európa helyzete tehát valóban jobb, mint ahogy azt a hanyatlásnarratívák sugallják, de az átalakulás egyelőre inkább lehetőség, mint kész fordulat – a régi ipari modell nem tér vissza, a tőkepiaci unió és a közös adósság politikailag még messze van, a védelmi és zöld kiadások finanszírozása pedig komoly kihívás marad.
Nem attól függ a sportoló egyéni sikere, hogy milyen személyiség, bármilyen személyiségtípusból lehet kiváló, eredményes sportoló - mondja Kovács Krisztina sportpszichológus.
15 °C
