Néhány évtizeden belül a társadalom egyharmada 65 éven felüli lesz, így a családok mellett a szociális és egészségügyi ellátórendszernek is fel kell készülnie arra, hogy nagyobb feladatot jelent majd a demens betegek gondozása – mondta az InfoRádióban Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Szerdán Budapesten rendezték az Egymást értő szakemberek című nemzetközi, demenciával foglalkozó konferenciát. A szakemberek egyebek mellett a legaktuálisabb szociális-gondoskodási kérdésekről és a legújabb kezelési módokról osztották meg egymással gondolataikat, tapasztalataikat az eseményen. A Kulturális és Innovációs Minisztérium család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára az InfoRádióban elmondta: a születéskor várható élettartam folyamatos növekedésével párhuzamosan az idős korban megjelenő betegségek aránya is jelentősen megnőtt az utóbbi időben, és ez nem csak Magyarországon jelentkező probléma. „A demenciában szenvedő emberek aránya világszerte növekedő tendenciát mutat, különösen a nyugati országokban, de idehaza is” – tette hozzá Beneda Attila.
Az érintett betegeknél jelentkező tünetek sok esetben még a háziorvosoknak sem tűnnek fel, mert nem beszélnek róluk, leplezik vagy megpróbálják eltitkolni. A szakemberek becslése szerint ezzel együtt
körülbelül 250 ezer demens beteg lehet Magyarországon.
A demencia a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, ugyanakkor mintegy 40 százalékban megelőzhető vagy későbbre lehet kitolni a kialakulását. Az alábbiak válthatnak ki demenciát:
dohányzás,
stressz, depresszió, szorongás,
mozgásszegény életmód,
elhízás.
A demenciára utaló első tünetek között mindenképpen meg kell említeni a feledékenység megjelenését, illetve az is gyanakvásra adhat okot, ha az adott személy nem adekvát módon válaszol. Ez leginkább akkor vehető észre, ha az érintett a beszélgetés tárgyához nem kapcsolódó dolgokról kezd el beszélni.
Beneda Attila hozzátette: világszerte jellemző, hogy diagnosztikai nehézségek vannak a demenciát illetően, ami miatt számos esetben nem ismerik fel időben a szakemberek a betegséget. Ez azért nagy probléma, mert minél később állapítják meg a demencia kialakulását, értelemszerűen annál később kezdődik el a gyógyszeres vagy egyéb módon történő kezelés, ami a beteg szempontjából rendkívül kockázatos és veszélyes, hiszen súlyosabb állapot léphet fel. Ennek következtében komoly teher nehezedik az egészségügyi és szociális ellátórendszerre. A helyettes államtitkár figyelmeztetett: mivel a magyar társadalom rohamos mértékben korosodik,
néhány évtizeden belül a lakosság egyharmada 65 év fölötti lesz, és részben vagy teljesen képtelenek lesznek önmaguk ellátására az érintett emberek.
Beneda Attila jelezte: nemcsak az egészségügyi és szociális ellátórendszernek, hanem a családoknak is nagy a felelősségük a demencia kialakulásának megelőzésében. A helyettes államtitkár arra biztat mindenkit, hogy kortól függetlenül rendszeresen mozogjon és sportoljon, már egy félórás vagy egy egyórás séta is felfrissíthet minket. Érdemes odafigyelni az egészséges táplálkozásra is, és mivel a demencia az elmét érintő, támadó betegség, nagyon fontos az időnkénti agytorna beiktatása is. Erre kiválóan alkalmasak a különböző keresztrejtvények vagy kvízjátékok, amelyekkel felfrissíthetjük elménket.
„Jól látszik, hogy a passzívan hagyott idősebb betegeknél sokkal nagyobb a kockázata a feledékenység, illetve a demencia kialakulásának azokhoz képest, akik rendszeresen tesznek azért, hogy az agyi működőképességük megmaradjon” – magyarázta a helyettes államtitkár.
Komoly ellentétek miatt közös közlemény nélkül ért véget a G20-csoport pénteken kezdődött kétnapos atlantai külügyminiszteri találkozója. A feszültséget jól mutatta, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a hagyományos csoportképet is, több európai diplomata pedig bojkottal fenyegetőzött Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenléte miatt. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője egyebek mellett arról beszélt az InfoRádióban, hogy mik voltak a legfőbb ellentétek a résztvevők között, és mennyire volt hangsúlyos Oroszország szerepe, részvétele.
Feledy Botond menesztése nehéz döntés volt, mert a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója mindenki által elismerten jó szakember, ugyanakkor gyorsan meghozták a döntést – közölte a miniszterelnök a Facebook-oldalán kedden reggel.
Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
The midterms will shape Congress for the last years of his presidency, writes Sarah Smith, but they are also a test of what politics may look like without him.
7 °C
