eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Getty Images/ Ernesto r. Ageitos

Nem is a tigrisszúnyog a veszélyes, hanem egy másik

Ha a nyugat-nílusi láz felelősét keressük, nem biztos, hogy az inváziós tigrisszúnyogot kell okolnunk - erre jutott egy magyar kutatócsoport.

A Magyarországon is megjelent ázsiai tigrisszúnyogot cikkek tucatjai állítják be halálos veszélyt jelentő kórokozók hordozójának, a kutatók egyelőre egyik vizsgált példányban sem találták meg a nyugat-nílusi lázat terjesztő kórokozót. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, Garamszegi László Zsolt biológus, a Szúnyogmonitor program vezető kutatója szerint a hazai megbetegedésekért nem ez a faj, hanem a hazai dalos szúnyog a felelős - derül ki a Telex összefoglalójából.

"Évente több ezer inváziós egyedet fogunk be az ország számos pontjáról, majd virológiai vizsgálatokat végzünk rajtuk" – mondta a szakértő a tigrisszúnyogra utalva. „Eddig még egyetlen példányban sem találtuk meg például a nyugat-nílusi láz vírusát, míg

az őshonos dalos szúnyog egyedeiben többször azonosítottuk e kórokozót. Valószínűleg az utóbbi faj felelős az emberi megbetegedéssel járó hazai esetekért.”

Garamszegi szerint erre figyelni kell, mert például 2018-ban lezajlott egy több mint 200 embert érintő fertőzési hullám, amelyben sajnos volt néhány halállal végződő eset is.

„Jelen van tehát egy kórokozó, amelytől tényleg tartani kell, csak éppen azt a jelenlegi ismereteink szerint nem az inváziós, hanem az őshonos fajok terjesztik Magyarországon. Attól tehát, hogy egy veszélyesnek tartott szúnyogfaj itt él velünk, még nem biztos, hogy a kórokozókat terjeszti is" - tisztázta.

Példaként említette a mára teljesen veszélytelenné vált maláriaszúnyogot.

Azt is megjegyezte: korántsem biztos, hogy a fertőzés esélyének növekedése egyenesen arányos az inváziós faj elterjedésével.

A nyugat-nílusi láz esetében egyébként a kórokozó elsődleges gazdái a madarak. Először tehát a szúnyognak meg kell csípniük egy fertőzött madarat, majd egy embert. Itt tehát egy olyan szúnyogra van szükség, amely madarat és embert is támad, s viszonylag gyakran találkozik mindkettővel.

Garamszegi a Szúnyogmonitor program vezető kutatója is, amely 2019 óta működik itthon.

A hazánkban élő félszáz őshonos szúnyogfaj mellett mintegy tíz évvel ezelőtt három inváziós faj is megjelent az országban:

  • az ázsiai tigrisszúnyog,
  • a japán bozótszúnyog és
  • a koreai szúnyog.

Most igyekeznek minél több példányt begyűjteni, és genetikai módszerekkel szűrni a különböző kórokozókra.

Nemrég elkészült egy, az egész országot lefedő térkép is. Ezen nagyon jól látszik, hogy a délnyugati területen a tigrisszúnyog határozottan jelen van, az északkeleti országrészben viszont kicsi a felbukkanási valószínűsége az ott uralkodó, számukra kevésbé ideális környezeti tényezők miatt.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×