Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Nyitókép: Getty Images/ Ernesto r. Ageitos

Nem is a tigrisszúnyog a veszélyes, hanem egy másik

Ha a nyugat-nílusi láz felelősét keressük, nem biztos, hogy az inváziós tigrisszúnyogot kell okolnunk - erre jutott egy magyar kutatócsoport.

A Magyarországon is megjelent ázsiai tigrisszúnyogot cikkek tucatjai állítják be halálos veszélyt jelentő kórokozók hordozójának, a kutatók egyelőre egyik vizsgált példányban sem találták meg a nyugat-nílusi lázat terjesztő kórokozót. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, Garamszegi László Zsolt biológus, a Szúnyogmonitor program vezető kutatója szerint a hazai megbetegedésekért nem ez a faj, hanem a hazai dalos szúnyog a felelős - derül ki a Telex összefoglalójából.

"Évente több ezer inváziós egyedet fogunk be az ország számos pontjáról, majd virológiai vizsgálatokat végzünk rajtuk" – mondta a szakértő a tigrisszúnyogra utalva. „Eddig még egyetlen példányban sem találtuk meg például a nyugat-nílusi láz vírusát, míg

az őshonos dalos szúnyog egyedeiben többször azonosítottuk e kórokozót. Valószínűleg az utóbbi faj felelős az emberi megbetegedéssel járó hazai esetekért.”

Garamszegi szerint erre figyelni kell, mert például 2018-ban lezajlott egy több mint 200 embert érintő fertőzési hullám, amelyben sajnos volt néhány halállal végződő eset is.

„Jelen van tehát egy kórokozó, amelytől tényleg tartani kell, csak éppen azt a jelenlegi ismereteink szerint nem az inváziós, hanem az őshonos fajok terjesztik Magyarországon. Attól tehát, hogy egy veszélyesnek tartott szúnyogfaj itt él velünk, még nem biztos, hogy a kórokozókat terjeszti is" - tisztázta.

Példaként említette a mára teljesen veszélytelenné vált maláriaszúnyogot.

Azt is megjegyezte: korántsem biztos, hogy a fertőzés esélyének növekedése egyenesen arányos az inváziós faj elterjedésével.

A nyugat-nílusi láz esetében egyébként a kórokozó elsődleges gazdái a madarak. Először tehát a szúnyognak meg kell csípniük egy fertőzött madarat, majd egy embert. Itt tehát egy olyan szúnyogra van szükség, amely madarat és embert is támad, s viszonylag gyakran találkozik mindkettővel.

Garamszegi a Szúnyogmonitor program vezető kutatója is, amely 2019 óta működik itthon.

A hazánkban élő félszáz őshonos szúnyogfaj mellett mintegy tíz évvel ezelőtt három inváziós faj is megjelent az országban:

  • az ázsiai tigrisszúnyog,
  • a japán bozótszúnyog és
  • a koreai szúnyog.

Most igyekeznek minél több példányt begyűjteni, és genetikai módszerekkel szűrni a különböző kórokozókra.

Nemrég elkészült egy, az egész országot lefedő térkép is. Ezen nagyon jól látszik, hogy a délnyugati területen a tigrisszúnyog határozottan jelen van, az északkeleti országrészben viszont kicsi a felbukkanási valószínűsége az ott uralkodó, számukra kevésbé ideális környezeti tényezők miatt.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×