A meddőséggel érintettek aránya Magyarországon 17,5 százalék, ami nagyban köszönhető a kitolódó gyermekvállalási életkornak is – mondta az InfoRádióban Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Igazgatóságának vezetője.

"Az állam átvett 13 meddőségi centrumot, de közel sem beszélhetünk egységességről, homogén hálózatról, ezek az intézetek többnyire magánfinanszírozásban, magánellátásként működtek, illetve a területi elhelyezkedésük is teljesen esetleges, piacorientált volt" – mutatott rá.

Szerinte az ingyenesség miatt az utóbbi időszakban egyre nagyobb lett az igény a meddőségi kezelésekre, kapacitásbővülés nélkül.

"Az elképzelés az volt, hogy két progresszivitási szintet valósítunk meg, és levisszük az ellátást az alapellátás szintjére, hogy minden vármegyei centrumban legyen egy meddőségi szakambulancia. Az idén nyolc szakambulancia nyit meg, ezt követően három éven belül gyakorlatilag minden vármegyei kórházban létrejön egy ilyen szakambulancia. Emellett működnek a magasabb progresszivitási szintű intézetek, amelyek a mostani meddőségi centrumok" – vázolta Vesztergom Dóra.

Az átalakítás során fontos volt

• a rövid betegút,
• az ikerterhességek csökkentése, és
• hogy minél kevesebb embrió maradjon lefagyasztva a tárolókban,

de szakember sem állt elegendő rendelkezésre, ezért hat képzést indítanak szeptembertől.

Januárban pedig elindul az adatszolgáltatás is. "Hiszünk a transzparenciában, feladatunknak tartjuk, hogy a kezelésekből származó adatokat visszaadjuk az intézeteknek havi jelentésben, háromhavonta szakmai értékeléssel. Meg fogják kapni a meddőségi centrumok és a szakambulanciák is, hogy ők az eredményességben hol helyezkednek el országosan, így

kialakul egy szakmai verseny"

– fogalmazott.

Ehhez később hozzá kell adni a páciensek elégedettségét is, jegyezte meg az igazgató, hozzátéve, hogy hosszú távon összekapcsolják ezt az adatot a szülészeti regiszterrel. "Ez azért fontos, mert végleg tudjuk monitorozni egy lombikkezelésben lévő páciensnél az eredményességet, a minőséget, illetve hogy hosszú távon keletkezett-e veleszületett rendellenesség. Így kerül az egész csomag a döntéshozó kezébe a kezelés biztonságosságáról."

A jogszabályváltozások most "mentek át", strukturális változás eddig nem történt, de már duplájára nőtt a páciensek száma, viszont nem nőtt duplájára a született gyermekeké.

"Meg kell fontolni bizonyos bioetikai kérdéseket, amelyek kimondottan tudjuk, hogy növelik a megszülető gyermekek számát, ezek közt van

a spermadonációs rendszer kialakítása,

amely ma többé-kevésbé elérhető magánellátásként, a petesejt-donáció viszont nem elérhető, hiába engedi meg a jogszabály. Ha tehát demográfiai javulást szeretnénk, etikai kérdéseket át kell gondolniuk a döntéshozóknak."

Magyarországon szükség lenne szerinte egy embriódonációs központra, de ehhez donorok is kellenek. Petesejtet az EU-ból lehet behozni, amíg nem tudják kompenzálni a magyar nőket a donációért.