eur:
389.41
usd:
361.54
bux:
68381.53
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett
Fagyasztott zöldségek a XX. kerületi Pesterzsébeti Interspar hipermarketben 2019. május 8-án. Ezen a napon tartották a Spar Magyarország kiskereskedelmi üzletlánc webshopjának bemutató sajtótájékoztatóját az áruházban. A házhoz szállítási szolgáltatás Budapest teljes területén és 49 környező településen érhető el, a több mint 960 millió forintos fejlesztés az év végéig csaknem száz újabb munkahelyet teremt.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Súlyos veszélyt jelenthetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek

Húsz éve még nem is ismertük a kifejezést, ma az üzletek már ilyen élelmiszerekkel vannak tele.

Szeletelt kenyér, készételek, jégkrémek: mindegyikben különböző mértékben feldolgozott alapanyagok tömegét találhatjuk. Emulgeálószerek, tartósítószerek és édesítőszerek képében jelenhetnek meg ezek – az otthon főzött ételekbe ilyesmiket nem teszünk.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek hozzák a legnagyobb nyereséget a vállalatoknak Marion Nestle professzor, élelmiszer-politikai szakértő, a New York-i Egyetem táplálkozástudományi professzora szerint. Ahogyan egyre többet értékesítenek ezekből, úgy ugrott meg a diabétesszel élő emberek és a rákos megbetegedések száma is – írja a BBC.

Egyes szakértők szerint ez nem véletlen egybeesés: Tim Spector, a King's College London betegségtrendekkel foglalkozó epidemiológus szerint az elmúlt évtizedben megnőtt azoknak a bizonyítékoknak a száma, amelyek rámutatnak, hogy a feldolgozott élelmiszerek rosszat tesznek szervezetünknek.

"Sokféle daganatos megbetegedésről, demenciáról, szívbetegségről és stroke-ról beszélhetünk eredményképp" – fogalmazott.

Ezek az élelmiszerek olyan összetevőket tartalmaznak, melyeket a szabályozók biztonságosnak tartanak, de a tanulmányok mást jeleznek.

Januárban a Lancet orvosi folyóiratban jelent meg egy átfogó tanulmány az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban, melybe 20 ezer brit felnőttet vontak be. Ez megállapította, hogy

az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségű fogyasztása összefüggésbe hozható a rákos megbetegedések kockázatával

általánosságban véve, különösen pedig a petefészek- és agydaganat kialakulásának fokozott rizikójával.

Májusban a WHO is óva intett a mesterséges édesítőszerek használatától lehetséges egészségi kockázatokra hivatkozva.

Annak bebizonyítása, hogy bizonyos összetevők valóban bajt okozhatnak, nehézkes: számos más tényező is okozhatja ezeket a betegségeket, például a testmozgás hiánya, a dohányzás vagy a cukorban gazdag étrend. A halálozás és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának első vizsgálatai Franciaországban kezdődtek a Sorbonne Paris Nord Egyetemen, egy 174 ezer ember étkezési szokásait vizsgáló, folyamatban lévő tanulmány részeként. A még folyamatban levő kutatás részeredményei már megmutatják, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban növelik a rákos megbetegedések kockázatát.

Az emulgeálószereket, az élelmiszeripar Szent Gráljaként működő, az élelmiszerek textúráját és megjelenését javító, letarthatóságát növelő anyagokat, a közelmúltban kezdték igazán górcső alá venni.

Ezek aztán tényleg ott vannak mindenben a csokoládétól kezdve a húsig: ha bármit is eszik, akkor biztosan fogyaszt emulgeálószereket.

Mathilde Touvier, a Sorbonne kutatásának vezetője szerint az emulgeálószerek fogyasztása általánosságban növeli a rák kockázatát, kiemelten a mellrákét, de az szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is szerepet játszanak ezek az anyagok, melyeket az engedélyező testületek biztonságosnak tekintenek. A BBC cikke ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy

az Egyesült Királyság engedélyező testületéből több tagnak is vannak élelmiszer-ipari kapcsolatai, a nagy élelmiszercégeknek pedig az eladás a célja, nem a kutatás.

Az ellentmondások az édesítőszerek terén is megvannak. Az aszpartámot biztonságosnak minősítette a brit hatóság is – miközben a WHO legfrissebb ajánlása mindenféle mesterséges édesítőszert ellenjavall. A brit hatóság döntését alátámasztó kutatásoknak azonban mintegy 90 százalékát olyan nagy cégek finanszírozták, amelyek aszpartámot állítanak elő.

Az élelmiszeriparnak tehát nem áll érdekében, hogy az ultrafeldolgozott alapanyagok nem kerüljenek be ételeinkbe: az azok káros voltát igazoló kutatások adhatják meg azokat a bizonyítékokat, amelyek ezt elkerülhetetlenné tehetik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×