„Innováció egyenlő jövőképesség, a receptje pedig a diákok, a tehetséggondozó tanárok és jó egyetemek, kutatóhelyek hármasából áll össze. Ebből tudjuk Magyarországot olyan innovációs nagyhatalommá tenni, amely a hazai kreativitást tudja megmutatni” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a díjátadón.
Hankó Balázs kiemelte: ennek érdekében felrázták a magyarországi egyetemeket, az innovációs ökoszisztéma áll a minap indított Neumann János Program fókuszában, vagyis gyorsítják és piacra is segítik az innovációt. Az államtitkár hangsúlyozta:
a cél az, hogy a műszaki és természettudomány, a mérnök-informatika 2030-ra a legmeghatározóbb részünkké váljon, minden második diák ezt tanulja az egyetemeinken.
Hozzátette: a tehetséggondozó tanárok számára szeretnék biztosítani a mindennapi szakmai előremenetelt, a diákok számára pedig azt, hogy mindig az életszakaszuknak megfelelő támogatást, ösztönzést, pályázatot vehessék igénybe, hogy sikeres kutatók, innovátorok, vállalkozók váljanak belőlük.
Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány innovációs programjának névadója, Neumann János százhúsz éve született, és idén augusztusban tíz év után Magyarországon tér vissza Európába a Nemzetközi Informatikai Olimpia, amely szintén Neumann előtt tiszteleg.
„A közösségek tudnak úgy inspirálni, hogy az segítsen az innovációban, az ötletekben, a világban létező rengeteg probléma megoldására sok-sok innovációra van szükség, és ebben a magyar tehetségeknek nagyon fontos szerepe van és lesz” – fogalmazott Fábián Gergely.
Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus beszédében nagyon fontosnak nevezte, hogy a mostani díjazottak, a jövő kutatói jó egyensúlyt tudjanak kialakítani saját életükben, a fizikai és a szellemi frissességet egyaránt fenntartsák, mert csak így lesznek képesek a munkájuk során állandó jelleggel visszatérő stressz kezelésére.
„Nem a siker után lesztek boldogok, hanem a boldogság az, ami a siker.
Én sem állnék itt, ha életem során négyszer el nem bocsátottak volna az állásomból, még tíz évvel ezelőtt is Amerikában, de ha ez nem történt volna meg, ma nem lenne Pfizer-vakcina sem”
– jegyezte meg Karikó Katalin.
Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára, a tudományos és innovációs olimpia zsűrijének társelnöke beszámolt arról, hogy az Országos Tudományos és Innovációs Olimpiát ezen a néven először rendezték meg, a megmérettetés elődje az Ifjúsági, Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny volt, amelyet 31 alkalommal szerveztek meg.
„Az olimpiára 157 pályamű érkezett, a zsűri közülük 86-ot ítélt kidolgozásra érdemesnek, a döntőbe pedig 27 került” – mondta Bódis László.
Az OTIO I. díját három pályamű érdemelte ki, megalkotóik 500-500 ezer forintos egyszeri ösztöndíjat nyertek. Első díjas lett Laskai Szilveszter a Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumból, pályaművének címe: Vontatási inverter tervezése SiC félvezetőkkel". Szintén első díjas lett Vida Ákos, a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium diákja Gaming Accebility című munkájával, valamint Óvári Ákos és Szőnyi Balázs, a tatabányai Bánki Donát Pech Antal Technikum tanulói „Thermográfiai alapon működő vezetést támogató rendszer” című munkájával.
A három II. helyezett pályamű 350-350 ezer, a négy III. helyezett 200-200 ezer forintos egyszeri ösztöndíjat kapott. Átadtak továbbá tizenhat dicsérő oklevelet, valamint tizennégy tanárt is díjaztak.
