Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
330.61
bux:
146155.68
2026. november 13. péntek Szilvia
Rossz szívet távolítanak el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2018. március 3-án. Idén 2018. december 28-ig hatvanegy szívátültetést végeztek Magyarországon.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Vírust találtak az emberbe ültetett sertésszívben

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek

Vírust találtak abban a genetikailag módosított sertésszívben, amelyet elsőként ültettek emberbe az Egyesült Államokban.

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek, a szervben állati vírust fedeztek fel. Azt egyelőre nem tudják, hogy a vírus szerepet játszott-e a beteg halálában.

Az 57 éves marylandi David Bennett két hónappal az úttörő beavatkozás után, márciusban hunyt el. A Marylandi Egyetem orvosai csütörtökön azt közölték, azonosították a porcine cytomegalovirus nevű állati vírust a sertésszívben, de nem találták jelét annak, hogy aktív fertőzést okozott volna.

Az állati szervek emberi beültetésével kapcsolatos egyik fő aggodalom, hogy a transzplantációval új fertőzések kerülhetnek át az emberre.

Mivel egyes vírusok úgy bújnak meg a szervekben, hogy nem idéznek elő betegséget, "potyautasok" lehetnek - mondta az AP hírügynökségnek Bartley Griffith, a beavatkozást végző sebész.

Az egyetem idegen szervek beültetésével foglalkozó programjának igazgatója, Muhammad Mohiuddin hozzátette, hogy még kifinomultabb teszteken dolgoznak, hogy az efféle vírusok ne csússzanak át a rostán.

Az állati vírusról először a MIT Technology Review című tudományos lap számolt be Griffith prezentációjára hivatkozva, amely a múlt hónapban hangzott el az Amerikai Transzplantációs Társaság konferenciáján.

Az orvosok évtizedek óta keresik, hogyan lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. A marylandi Hagerstonból származó Bennett azért jöhetett szóba az úttörő beavatkozás első alanyaként, mert máskülönben a biztos halál várt volna rá. Emberi szívet nem kaphatott, gépek tarották életben, minden egyéb gyógyulási lehetőséget kimerítettek.

Az átültetéshez genetikailag módosították a sertésszívet, hogy megelőzzék a gyors kilökődést. A műtétet végző marylandi orvoscsoport szerint a donor sertés egészséges volt, a szövetségi egészségügyi szabályozó testület (FDA) által előírt minden tesztet elvégeztek rajta. Olyan telepen nőtt fel, amelyet úgy alakítottak ki, hogy az állatok ne terjesszék a fertőzéseket. A sertést szállító cég, a Revivicor nem kommentálta az esetet.

Griffith elmondta, hogy páciense nagyon beteg volt, a műtét után azonban szépen lábadozott, amikor egy reggel rosszul érezte magát, tünetei fertőzésre vallottak.

Orvosai sok tesztet elvégeztek, hogy a tünetek okát kiderítsék, egy sor antibiotikumot, antivirális és immuntámogató szert adtak a betegnek. A sertésszív azonban megduzzadt, megtelt folyadékkal, és végül megállt.

Griffith szerint a reakció nem olyan volt, mint általában egy szervkilökődés.

"A vírus okozhatta a szív megduzzadását? Őszintén szólva nem tudjuk" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Levegőszennyezés fűtési szezonban – az államtitkár súlyos bírságokról, a kutató a szennyező háztartások behatárolásáról beszélt

Több százezer forintot is fizetnie kell annak, aki nem megfelelő anyagokkal fűt – hangsúlyozta az InfoRádióban az Élő Környezetért Felelős Minisztérium környezetvédelemért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára. Kertész-Káldosi Zsuzsanna azt is hozzátette, hogy sokszor nem a rászorultság miatt kerül erre sor. A Magyar Tudományos Akadémia és a Pannon Egyetem Levegőkémia Kutatócsoportjának vezetője, Gelencsér András vegyészmérnök szerint a helyzet évek óta nem javul.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×