eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Rossz szívet távolítanak el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2018. március 3-án. Idén 2018. december 28-ig hatvanegy szívátültetést végeztek Magyarországon.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Vírust találtak az emberbe ültetett sertésszívben

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek

Vírust találtak abban a genetikailag módosított sertésszívben, amelyet elsőként ültettek emberbe az Egyesült Államokban.

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek, a szervben állati vírust fedeztek fel. Azt egyelőre nem tudják, hogy a vírus szerepet játszott-e a beteg halálában.

Az 57 éves marylandi David Bennett két hónappal az úttörő beavatkozás után, márciusban hunyt el. A Marylandi Egyetem orvosai csütörtökön azt közölték, azonosították a porcine cytomegalovirus nevű állati vírust a sertésszívben, de nem találták jelét annak, hogy aktív fertőzést okozott volna.

Az állati szervek emberi beültetésével kapcsolatos egyik fő aggodalom, hogy a transzplantációval új fertőzések kerülhetnek át az emberre.

Mivel egyes vírusok úgy bújnak meg a szervekben, hogy nem idéznek elő betegséget, "potyautasok" lehetnek - mondta az AP hírügynökségnek Bartley Griffith, a beavatkozást végző sebész.

Az egyetem idegen szervek beültetésével foglalkozó programjának igazgatója, Muhammad Mohiuddin hozzátette, hogy még kifinomultabb teszteken dolgoznak, hogy az efféle vírusok ne csússzanak át a rostán.

Az állati vírusról először a MIT Technology Review című tudományos lap számolt be Griffith prezentációjára hivatkozva, amely a múlt hónapban hangzott el az Amerikai Transzplantációs Társaság konferenciáján.

Az orvosok évtizedek óta keresik, hogyan lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. A marylandi Hagerstonból származó Bennett azért jöhetett szóba az úttörő beavatkozás első alanyaként, mert máskülönben a biztos halál várt volna rá. Emberi szívet nem kaphatott, gépek tarották életben, minden egyéb gyógyulási lehetőséget kimerítettek.

Az átültetéshez genetikailag módosították a sertésszívet, hogy megelőzzék a gyors kilökődést. A műtétet végző marylandi orvoscsoport szerint a donor sertés egészséges volt, a szövetségi egészségügyi szabályozó testület (FDA) által előírt minden tesztet elvégeztek rajta. Olyan telepen nőtt fel, amelyet úgy alakítottak ki, hogy az állatok ne terjesszék a fertőzéseket. A sertést szállító cég, a Revivicor nem kommentálta az esetet.

Griffith elmondta, hogy páciense nagyon beteg volt, a műtét után azonban szépen lábadozott, amikor egy reggel rosszul érezte magát, tünetei fertőzésre vallottak.

Orvosai sok tesztet elvégeztek, hogy a tünetek okát kiderítsék, egy sor antibiotikumot, antivirális és immuntámogató szert adtak a betegnek. A sertésszív azonban megduzzadt, megtelt folyadékkal, és végül megállt.

Griffith szerint a reakció nem olyan volt, mint általában egy szervkilökődés.

"A vírus okozhatta a szív megduzzadását? Őszintén szólva nem tudjuk" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Jön a havazás, elkészültek az első térképek

Jelentősebb havazásra figyelmeztet, ezért óvatosságot és a közösségi közlekedés előnyben részesítését kéri az autósoktól a Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közművek. Közben a meteorológia intézet bemutatta azt a térképet, amelyen a várható havazás láthetó.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×