Infostart.hu
eur:
363.36
usd:
315.08
bux:
150310.91
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Rossz szívet távolítanak el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2018. március 3-án. Idén 2018. december 28-ig hatvanegy szívátültetést végeztek Magyarországon.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Vírust találtak az emberbe ültetett sertésszívben

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek

Vírust találtak abban a genetikailag módosított sertésszívben, amelyet elsőként ültettek emberbe az Egyesült Államokban.

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek, a szervben állati vírust fedeztek fel. Azt egyelőre nem tudják, hogy a vírus szerepet játszott-e a beteg halálában.

Az 57 éves marylandi David Bennett két hónappal az úttörő beavatkozás után, márciusban hunyt el. A Marylandi Egyetem orvosai csütörtökön azt közölték, azonosították a porcine cytomegalovirus nevű állati vírust a sertésszívben, de nem találták jelét annak, hogy aktív fertőzést okozott volna.

Az állati szervek emberi beültetésével kapcsolatos egyik fő aggodalom, hogy a transzplantációval új fertőzések kerülhetnek át az emberre.

Mivel egyes vírusok úgy bújnak meg a szervekben, hogy nem idéznek elő betegséget, "potyautasok" lehetnek - mondta az AP hírügynökségnek Bartley Griffith, a beavatkozást végző sebész.

Az egyetem idegen szervek beültetésével foglalkozó programjának igazgatója, Muhammad Mohiuddin hozzátette, hogy még kifinomultabb teszteken dolgoznak, hogy az efféle vírusok ne csússzanak át a rostán.

Az állati vírusról először a MIT Technology Review című tudományos lap számolt be Griffith prezentációjára hivatkozva, amely a múlt hónapban hangzott el az Amerikai Transzplantációs Társaság konferenciáján.

Az orvosok évtizedek óta keresik, hogyan lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. A marylandi Hagerstonból származó Bennett azért jöhetett szóba az úttörő beavatkozás első alanyaként, mert máskülönben a biztos halál várt volna rá. Emberi szívet nem kaphatott, gépek tarották életben, minden egyéb gyógyulási lehetőséget kimerítettek.

Az átültetéshez genetikailag módosították a sertésszívet, hogy megelőzzék a gyors kilökődést. A műtétet végző marylandi orvoscsoport szerint a donor sertés egészséges volt, a szövetségi egészségügyi szabályozó testület (FDA) által előírt minden tesztet elvégeztek rajta. Olyan telepen nőtt fel, amelyet úgy alakítottak ki, hogy az állatok ne terjesszék a fertőzéseket. A sertést szállító cég, a Revivicor nem kommentálta az esetet.

Griffith elmondta, hogy páciense nagyon beteg volt, a műtét után azonban szépen lábadozott, amikor egy reggel rosszul érezte magát, tünetei fertőzésre vallottak.

Orvosai sok tesztet elvégeztek, hogy a tünetek okát kiderítsék, egy sor antibiotikumot, antivirális és immuntámogató szert adtak a betegnek. A sertésszív azonban megduzzadt, megtelt folyadékkal, és végül megállt.

Griffith szerint a reakció nem olyan volt, mint általában egy szervkilökődés.

"A vírus okozhatta a szív megduzzadását? Őszintén szólva nem tudjuk" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Az atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádióban csütörtök reggel azt is egyértelművé tette, Paks 2-nél már nyilván nem lesz ez elég. Rögzítette: lehet, hogy most akár 15-20 milliárd forinttal is magasabb az ország villanyszámlája a szükséges import miatt, de a későbbi problémák elkerüléséhez ezt most fel kell áldozni.

Románia megkezdte az atomerőműve teljes leállítását

Megkezdődött a cernavodai atomerőmű kettes blokkjának ellenőrzött leállítása csütörtökön a Duna vízszintjének folyamatos és jelentős csökkenése miatt - közölte az üzemeltető Nucleareletrica román állami vállalat.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
"A gazdagokat nem az zavarja, hogy be kell fizetniük évente 10-20 millió forint vagyonadót"

"A gazdagokat nem az zavarja, hogy be kell fizetniük évente 10-20 millió forint vagyonadót"

A választások után látványosan javult Magyarország külső megítélése: estek a kötvényhozamok, erősödött a befektetői érdeklődés, és több magyar részvénynél is gyors átárazódás indult. Varga-Szilágyi Péter, a WOOD & Co. magyar irodájának managing partnere szerint a politikai és intézményi fordulat indokolta a kockázati prémium csökkenését, de a piac sok bizalmat megelőlegezett a gazdaságpolitikának – most eljött a teljesítés ideje. A közép-európai piacokról, a vagyonos ügyfelek befektetési stratégiájáról és az AI hatásairól beszélgettünk, miközben arra is fény derült, mi zavarja igazán a vagyonadó kapcsán a dúsgazdag magyarokat. Ezeket a témákat alaposan kitárgyaljuk a WOOD & Co. és a Portfolio szeptemberi konferenciáján is – érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×