Infostart.hu
eur:
356.3
usd:
314.01
bux:
139075.43
2026. június 24. szerda Iván
Rossz szívet távolítanak el a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2018. március 3-án. Idén 2018. december 28-ig hatvanegy szívátültetést végeztek Magyarországon.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Vírust találtak az emberbe ültetett sertésszívben

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek

Vírust találtak abban a genetikailag módosított sertésszívben, amelyet elsőként ültettek emberbe az Egyesült Államokban.

A kutatók, akik azon dolgoznak, hogy kiderítsék, miért halt meg az első ember, akinek szervezetébe sertésszívet ültettek, a szervben állati vírust fedeztek fel. Azt egyelőre nem tudják, hogy a vírus szerepet játszott-e a beteg halálában.

Az 57 éves marylandi David Bennett két hónappal az úttörő beavatkozás után, márciusban hunyt el. A Marylandi Egyetem orvosai csütörtökön azt közölték, azonosították a porcine cytomegalovirus nevű állati vírust a sertésszívben, de nem találták jelét annak, hogy aktív fertőzést okozott volna.

Az állati szervek emberi beültetésével kapcsolatos egyik fő aggodalom, hogy a transzplantációval új fertőzések kerülhetnek át az emberre.

Mivel egyes vírusok úgy bújnak meg a szervekben, hogy nem idéznek elő betegséget, "potyautasok" lehetnek - mondta az AP hírügynökségnek Bartley Griffith, a beavatkozást végző sebész.

Az egyetem idegen szervek beültetésével foglalkozó programjának igazgatója, Muhammad Mohiuddin hozzátette, hogy még kifinomultabb teszteken dolgoznak, hogy az efféle vírusok ne csússzanak át a rostán.

Az állati vírusról először a MIT Technology Review című tudományos lap számolt be Griffith prezentációjára hivatkozva, amely a múlt hónapban hangzott el az Amerikai Transzplantációs Társaság konferenciáján.

Az orvosok évtizedek óta keresik, hogyan lehetne állati szerveket használni életmentő átültetésekhez. A marylandi Hagerstonból származó Bennett azért jöhetett szóba az úttörő beavatkozás első alanyaként, mert máskülönben a biztos halál várt volna rá. Emberi szívet nem kaphatott, gépek tarották életben, minden egyéb gyógyulási lehetőséget kimerítettek.

Az átültetéshez genetikailag módosították a sertésszívet, hogy megelőzzék a gyors kilökődést. A műtétet végző marylandi orvoscsoport szerint a donor sertés egészséges volt, a szövetségi egészségügyi szabályozó testület (FDA) által előírt minden tesztet elvégeztek rajta. Olyan telepen nőtt fel, amelyet úgy alakítottak ki, hogy az állatok ne terjesszék a fertőzéseket. A sertést szállító cég, a Revivicor nem kommentálta az esetet.

Griffith elmondta, hogy páciense nagyon beteg volt, a műtét után azonban szépen lábadozott, amikor egy reggel rosszul érezte magát, tünetei fertőzésre vallottak.

Orvosai sok tesztet elvégeztek, hogy a tünetek okát kiderítsék, egy sor antibiotikumot, antivirális és immuntámogató szert adtak a betegnek. A sertésszív azonban megduzzadt, megtelt folyadékkal, és végül megállt.

Griffith szerint a reakció nem olyan volt, mint általában egy szervkilökődés.

"A vírus okozhatta a szív megduzzadását? Őszintén szólva nem tudjuk" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Boromisza Zsombor: nem a Velencei-tó vizének pótlásán, hanem a turizmus alkalmazkodásán kellene gondolkodni

Boromisza Zsombor: nem a Velencei-tó vizének pótlásán, hanem a turizmus alkalmazkodásán kellene gondolkodni

A Velencei-tó jövőjéről szóló viták gyakran a vízpótlás körül forognak, ám ez önmagában nem jelent hosszú távú megoldást – írta a Másfélfok blogon a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense. A szakember az InfoRádióban arról beszélt, hogy az alkalmazkodás a valódi megoldás, ezért olyan turisztikai és rekreációs fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek figyelembe veszik a tó természetes változékonyságát.
inforadio
ARÉNA
2026.06.24. szerda, 18:00
Novák Zoltán
a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója
Átírja a választási szabályokat az Európai Bizottság

Átírja a választási szabályokat az Európai Bizottság

Az Európai Unió frissített irányelve EU-szerte egyszerűsíti a más tagállamban élő uniós polgárok részvételét a választásokon, csökkentve az adminisztratív akadályokat a szavazás és a jelöltként való indulás terén a helyi önkormányzati voksolásokon. Az új szabályok előírják a tagállamoknak, hogy időben és több nyelven tájékoztassák az érintetteket a választási tudnivalókról. A módosítás mintegy 14 millió, nem saját tagállamában élő uniós polgárt érint, a tagállamoknak pedig 2028. június 26-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogukba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×