A feltételezések szerint a következő években, évtizedekben jelentősen megnő majd a pilóta nélküli légi járművek forgalma, amit erőforrással és technológiával is tudni kell menedzselni – mondta el a HungaroControl podcast adásában Gombos Szilárd, a cég üzletfejlesztési szakértője hozzátéve: ezt a kommunikációs csatornát jelenleg az 5G adja. Ez ugyanakkor egy kérdés is felvet, hiszen a mobilhálózatokat alapvetően a földfelszíni lefedettségre, -kommunikációra tervezik, és ennek megfelelően használják fel újra és újra a különböző frekvenciákat, amik viszont bizonyos esetekben zavarhatják egymást, interferenciát okozva. Ráadásul a mobilszolgáltatók ezeket tudatosan úgy tervezik meg, hogy a nem használt terülteken, például a levegőben legyenek, így aztán ott a mobilhálózatok lefedettsége esetleges.

Ezért kell a légteret lefedő külön hálózatot építeni – tette hozzá Cser Gábor, a HungaroControl hálózatfejlesztője. Ilyenre viszont még, leszámítva a Deutsche Telekom egy internetes hálózatát, még nem került sor. Azért is az 5G-re esett a választás, mert kitalálásakor már annak az egyik fő use case-nek a drónok vezérlését gondolták – jegyezte meg.

A technológia adott csak megfelelően kell összerakni – vélekedett Gombos Szilárd hangsúlyozva:

sugárzás és sugárzás között is van különbség.

Mint magyarázta, az 5G sugárzás nem ionizáló sugárzás, vagyis adott egy energiahullám, ami hőhatással jár, ha érintkezik valamival. Szemben az ionizáló sugárzással, ami tipikusan a radioaktív sugárzás, ami sejtroncsoló hatással bír, hiszen ott a neutronok bombázzák az emberi sejtekben található atomokat. „De itt nem erről van szó” – hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy míg egy mikrohullámú sütőnél 600-1000 watt van egy nagyon pici térbe koncentrálva, addig egy mobiltelefon maximális teljesítménye 2 watt, ami nagyon ritkán használt.

4-5G esetében ez az érték még kevesebb, 200 milliwatt

– tette hozzá a HungaroControl üzletfejlesztési szakértője. Ráadásul a bázisállomás, ami fenn található egy épület, vagy egy torony tetején, az nagyjából egyenértékű, mintha ott egy 40 wattos ízzóval világítanánk, és azt a fényt néznénk; annak a hőhatása lent már gyakorlatig elhanyagolható – magyarázta.

Az Egyesült Államokban ugyanakkor az 5G bevezetése miatt repülésbiztonsági kockázatoktól tartanak, ha a kisugárzott jel, frekvenciatartományok közel vannak ahhoz, amivel a repülőgépek kommunikálnak, és ha a vevő nem tökéletes, esetleg régi, a közeli jel megzavarhatja – mondta a szakértő. Az a frekvenciasáv, amivel kapcsolatban Amerikában most probléma van, az Európában viszont még nincs tervben, hogy kiosztásra kerüljön. Cser Gábor szerint az Egyesült Államokban régebbi repülőgépek szűrői képesek lehetnek az 5G jeleket is fogni, ami zavart okozhat. De ez csak bizonyos típusoknál van így, amit az is megerősíti, hogy az FAA (Federal Aviation Administration) is már finomított korábbi álláspontján azt mondva, hogy az eddigi tiltás helyett a gépek 62 százalékának engedélyezte a repülést az 5G bázisállomások közelében is. Tehát az újabb és modernebb eszközök már el tudják különíteni megfelelően a frekvenciasávokat.

A szakértők szerint ez a helyzet úgy állhatott elő, hogy a két szervezet, az amerikai légügyi hatóság (FAA) és a hírközlési hatóság (FCC) nem kommunikált egymással, és nem végezték el időben az együttműködési teszteket, amiket Európában, ahol ez a sávkiosztás még jelentősen odébb van, most végeznek.