Infostart.hu
eur:
381.81
usd:
325.07
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
A Geiger-számláló viszonylag magas értéket mutat egy erdőtűznél, a csernobili atomerőmű körüli lezárt területen fekvő falu, Volodimirivka közelében 2020. április 5-én. A térségben két területen, mintegy 5, illetve 20 hektáron pusztít erdőtűz, itt a normálisnál jóval erősebb a radioaktív sugárzás az illetékes környezetvédelmi hatóság vezetője szerint. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/AP/Jaroszlav Jemeljanenko

Óriási változás jöhet Csernobilban

Létezik egy új technológia, ami az első vizsgálatok alapján jelentősen gyorsítja a radioaktív elemek bomlását.

Az elmúlt 35 évben most először fordult elő, hogy technológiai rásegítéssel csökkentették a csernobili talaj és a levegő sugárszennyezettségét – írta az Interesting Engineering alapján a hvg.hu. A megoldást Nucleus Separation Passive Systemnek (NSPS) nevezik, és a környezetvédelmet szem előtt tartó svájci cég, az Exlterra fejlesztette.

A radioaktív szennyeződések természetes úton való lebomlása évezredekbe telik, de a svájci mérnökök úgy vélik, ha az általuk kitalált technikát használják ehhez, csupán 5 év alatt a normál szintre lehetne csökkenteni csernobili atomerőmű környezetének sugárszennyezettségét.

A technológiája úgy működik, hogy egy különleges részecskét,

a pozitront a talajban lévő radioaktív izotópokra irányítja, hogy megbontsa az azokat összetartó kötéseket.

Amint a pozitron kapcsolatba kerül a radioaktív izotóppal, egy elektronhoz kapcsolódik, miközben a radioaktív anyag az eredeti állapotára áll vissza. A folyamat az Exlterra szerint teljesen biztonságos, és nem használ sem vegyszereket, sem egyéb, a környezetre káros anyagokat. Kizárólag egy dologra jó, hogy felgyorsítsa a radioaktív elemek bomlását.

Az első teszteket 2019 novembere és 2020 szeptembere között egy 1 hektáros területen végezték el, és 10 hónap alatt a talajban 37 százalékkal, a levegőben pedig 47 százalékkal csökkent a sugárszennyezettség szintje. A vizsgálatot az SSE Ecocenter hitelesítette, amely a csernobili elzárt zóna ellenőrzéséért felelős. Az ukrán állami tulajdonú vállalat szerint a sugárzási szinteket a talajszinttől nézve egy 5 centiméteres, illetve egy 1 méteres távolságban nézték, a mintavételre pedig 100 centiméterrel a felszín alatt került sor. A talajban azonosított radioaktív anyagok a következők voltak: cézium, stroncium és amerícium.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×