Infostart.hu
eur:
380.06
usd:
320.24
bux:
130449.54
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
A Geiger-számláló viszonylag magas értéket mutat egy erdőtűznél, a csernobili atomerőmű körüli lezárt területen fekvő falu, Volodimirivka közelében 2020. április 5-én. A térségben két területen, mintegy 5, illetve 20 hektáron pusztít erdőtűz, itt a normálisnál jóval erősebb a radioaktív sugárzás az illetékes környezetvédelmi hatóság vezetője szerint. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/AP/Jaroszlav Jemeljanenko

Óriási változás jöhet Csernobilban

Létezik egy új technológia, ami az első vizsgálatok alapján jelentősen gyorsítja a radioaktív elemek bomlását.

Az elmúlt 35 évben most először fordult elő, hogy technológiai rásegítéssel csökkentették a csernobili talaj és a levegő sugárszennyezettségét – írta az Interesting Engineering alapján a hvg.hu. A megoldást Nucleus Separation Passive Systemnek (NSPS) nevezik, és a környezetvédelmet szem előtt tartó svájci cég, az Exlterra fejlesztette.

A radioaktív szennyeződések természetes úton való lebomlása évezredekbe telik, de a svájci mérnökök úgy vélik, ha az általuk kitalált technikát használják ehhez, csupán 5 év alatt a normál szintre lehetne csökkenteni csernobili atomerőmű környezetének sugárszennyezettségét.

A technológiája úgy működik, hogy egy különleges részecskét,

a pozitront a talajban lévő radioaktív izotópokra irányítja, hogy megbontsa az azokat összetartó kötéseket.

Amint a pozitron kapcsolatba kerül a radioaktív izotóppal, egy elektronhoz kapcsolódik, miközben a radioaktív anyag az eredeti állapotára áll vissza. A folyamat az Exlterra szerint teljesen biztonságos, és nem használ sem vegyszereket, sem egyéb, a környezetre káros anyagokat. Kizárólag egy dologra jó, hogy felgyorsítsa a radioaktív elemek bomlását.

Az első teszteket 2019 novembere és 2020 szeptembere között egy 1 hektáros területen végezték el, és 10 hónap alatt a talajban 37 százalékkal, a levegőben pedig 47 százalékkal csökkent a sugárszennyezettség szintje. A vizsgálatot az SSE Ecocenter hitelesítette, amely a csernobili elzárt zóna ellenőrzéséért felelős. Az ukrán állami tulajdonú vállalat szerint a sugárzási szinteket a talajszinttől nézve egy 5 centiméteres, illetve egy 1 méteres távolságban nézték, a mintavételre pedig 100 centiméterrel a felszín alatt került sor. A talajban azonosított radioaktív anyagok a következők voltak: cézium, stroncium és amerícium.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok ügye: döntött az Alkotmánybíróság, jön a folytatás

Beneš-dekrétumok ügye: döntött az Alkotmánybíróság, jön a folytatás

Szerdán döntött a Szlovák Alkotmánybíróság: nem függeszti fel a Büntető törvénykönyvnek azt a paragrafusát, amely a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését hat hónap börtönnel bünteti. A kassai székhelyű taláros testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabály alkotmányosságát továbbra is vizsgálják, és a végső állásfoglalás még várat magára.

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Kelet-Európa gazdasági modellje halott, itt az ideje beruházni a jövőnkbe

Kelet-Európa gazdasági modellje halott, itt az ideje beruházni a jövőnkbe

Az egész kelet-közép-európai térség ismerős problémákkal néz szembe: a versenyképesség egyre inkább csökken, az eddigi egyik legnagyobb komparatív előnyt jelentő "olcsó" munkaerő egyre inkább drágul. Ha a cél a jelenlegi növekedési ütem fenntartása – neadjisten újra 3 százalékos bővülést szeretnénk látni –, akkor a jövőbe történő beruházás nem halogatható tovább. Az exportunk szenvedésének a kínai előretörés és Donald Trump amerikai elnök vámjai is megágyaztak, a régió hosszú távú jövője szempontjából pedig kulcskérdés, hogy hogyan lesz vége az orosz-ukrán háborúnak. Ha biztosak a garanciák, akkor nem kell minden fillért védelemre költeni, és megnyílhat az út más fejlesztések előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×