Egy Neandervölgyi ember 1908-ban, Chapelle-aux-Saints-ben megtalált maradványait kezdték újra vizsgálni a kutatók: a CNN cikke szerint ez volt az első olyan Neandervölgyi-lelet, amelynek esetében relatíve épségben maradt meg a koponya, amelyet aztán hosszasan tudtak vizsgálni.

Száz évvel a koponya megtalálását követően a maradványok még mindig tudnak újat mondani a tudósoknak: a férfi, aki 60 ezer évvel ezelőtt halhatott meg, késő ötvenes vagy hatvanas éveiben veszthette életét. 2019-es vizsgálatok megállapították, hogy előrehaladott ízületi kopása volt csípőcsontjánál és gerincoszlopán is, Martin Haeusler svájci kutató azonban már akkor úgy találta, hogy

ez a betegség nem magyarázhatja csontjainak állapotát

teljes mértékben.

Gyulladás zajlott testében

"Úgy találtuk, egyes patológiás elváltozásokért gyulladásos állapot tehető felelőssé. A La Chapelle-aux-Saints-i csontvázon talált kóros elváltozások teljes mintázatának számos különböző betegséggel való összehasonlítása vezetett akkor a brucellózis diagnózisához" – mondta.

A brucellózis tipikusan zoonotikus betegség, amelyet baktérium okoz, melynek hét fajtája közül négy képes embert megbetegíteni. Vetélést és vérmérgezést is okozhat.

A brucellózis ma is elterjedt, az emberek fertőzött állattal való érintkezés, szennyezett állati eredetű termékek fogyasztása, valamint a légi úton terjedő kórokozó belélegzése útján kaphatják el.

A legtöbb esetben pasztörizálatlan tejjel vagy fertőzött kecske tejéből készített tejtermékekkel jut a szervezetbe. Egyben ez a leggyakoribb zoonotikus megbetegedés is.

Sokféle tünet jellemezheti a betegséget

Tünetei nagyon változatosak lehetnek izzadástól és láztól kezdve izomfájdalomig. Lehet az állapot tünetmentes, a betegség pedig akár éveken is eltarthat. Hosszú távon artiritiszes fájdalmakat, heregyulladást, hátfájást és szívbelhártya-gyulladást is okozhat. Utóbbi állapot áll a leggyakrabban a brucellózisos halálesetek mögött. Bronzkori Homo sapiens maradványokban is bukkantak már brucellózisos esetekre.

A brucellózis ma is sok vadon állatban található meg, így valószínűleg a Neandervölgyi is vadászat útján elejtett állat húsát feldolgozva kapta el a betegséget.

Vadjuhok, kecskék, vadszarvasmarhák, bölények, rénszarvasok, nyulak és mormoták is a Neandervölgyi étrendjének részét képezték, ezektől a fajoktól kaphatta el tehát a brucellózist.

Mivel meglehetősen magas életkort élt meg, feltételezhető, hogy nem volt annyira súlyos esetében a betegség lefolyása.

Tévhitek forrása is volt a lelet

A chapelle-i Neandervölgyi jelentős szerepet játszott abban a tévhitben, hogy a Neandervölgyiek primitív kőkorszaki vadállatok voltak. Újabb kutatások szerint ugyanolyan okosak voltak, mint mi. A csontváz korai rekonstrukciója a férfit görnyedt testtartással, behajlított térdekkel és előreugró fejjel ábrázolta. A tudósok csak később jöttek rá, hogy a csontvázon deformáló jellegű csontritkulás volt, így talán

nem volt tipikus Neandervölgyi az általa elénk festett alak.

Haeusler elmondta, hogy az általa 2019-ben közzétett tanulmány kimutatta, hogy még a degeneratív elváltozás okozta kopás ellenére is felegyenesedve járhatott a férfi, aki elvesztette fogainak nagy részét, így valószínűleg a csoport más tagjai segítettek abban, hogy táplálkozni tudjon.