eur:
393.79
usd:
365.35
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Budapest, 2011. február 28.Neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) élethű modellje a Magyar Természettudományi Múzeum március 1-jén nyíló új, a Sokszínű ÉLET - Felfedező úton Magyarország tájain című állandó kiállításán, 2011. február 25-én.
Nyitókép: MTI/Manek Attila

Már a Neandervölgyi emberre is lépett át vírus állatról

A kutatók a zoonózis legkorábbi esetére találhattak bizonyítékot egy Neandervölgyi embert vizsgálva, aki nyers hússal dolgozva kaphatott el egy addig állatokban terjedő fertőzést.

Egy Neandervölgyi ember 1908-ban, Chapelle-aux-Saints-ben megtalált maradványait kezdték újra vizsgálni a kutatók: a CNN cikke szerint ez volt az első olyan Neandervölgyi-lelet, amelynek esetében relatíve épségben maradt meg a koponya, amelyet aztán hosszasan tudtak vizsgálni.

Száz évvel a koponya megtalálását követően a maradványok még mindig tudnak újat mondani a tudósoknak: a férfi, aki 60 ezer évvel ezelőtt halhatott meg, késő ötvenes vagy hatvanas éveiben veszthette életét. 2019-es vizsgálatok megállapították, hogy előrehaladott ízületi kopása volt csípőcsontjánál és gerincoszlopán is, Martin Haeusler svájci kutató azonban már akkor úgy találta, hogy

ez a betegség nem magyarázhatja csontjainak állapotát

teljes mértékben.

Gyulladás zajlott testében

"Úgy találtuk, egyes patológiás elváltozásokért gyulladásos állapot tehető felelőssé. A La Chapelle-aux-Saints-i csontvázon talált kóros elváltozások teljes mintázatának számos különböző betegséggel való összehasonlítása vezetett akkor a brucellózis diagnózisához" – mondta.

Szeged, 2013. április 30.
Egy neandervölgyi ősember arcrekonstrukciója és koponyamásolata a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2013. április 30-án. A múzeumban Egyszer volt… az ősember címmel nyílik kiállítás 2013. május 2-án.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Egy neandervölgyi ősember arcrekonstrukciója és koponyamásolata a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2013. április 30-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A brucellózis tipikusan zoonotikus betegség, amelyet baktérium okoz, melynek hét fajtája közül négy képes embert megbetegíteni. Vetélést és vérmérgezést is okozhat.

A brucellózis ma is elterjedt, az emberek fertőzött állattal való érintkezés, szennyezett állati eredetű termékek fogyasztása, valamint a légi úton terjedő kórokozó belélegzése útján kaphatják el.

A legtöbb esetben pasztörizálatlan tejjel vagy fertőzött kecske tejéből készített tejtermékekkel jut a szervezetbe. Egyben ez a leggyakoribb zoonotikus megbetegedés is.

Sokféle tünet jellemezheti a betegséget

Tünetei nagyon változatosak lehetnek izzadástól és láztól kezdve izomfájdalomig. Lehet az állapot tünetmentes, a betegség pedig akár éveken is eltarthat. Hosszú távon artiritiszes fájdalmakat, heregyulladást, hátfájást és szívbelhártya-gyulladást is okozhat. Utóbbi állapot áll a leggyakrabban a brucellózisos halálesetek mögött. Bronzkori Homo sapiens maradványokban is bukkantak már brucellózisos esetekre.

A brucellózis ma is sok vadon állatban található meg, így valószínűleg a Neandervölgyi is vadászat útján elejtett állat húsát feldolgozva kapta el a betegséget.

Vadjuhok, kecskék, vadszarvasmarhák, bölények, rénszarvasok, nyulak és mormoták is a Neandervölgyi étrendjének részét képezték, ezektől a fajoktól kaphatta el tehát a brucellózist.

Mivel meglehetősen magas életkort élt meg, feltételezhető, hogy nem volt annyira súlyos esetében a betegség lefolyása.

Tévhitek forrása is volt a lelet

A chapelle-i Neandervölgyi jelentős szerepet játszott abban a tévhitben, hogy a Neandervölgyiek primitív kőkorszaki vadállatok voltak. Újabb kutatások szerint ugyanolyan okosak voltak, mint mi. A csontváz korai rekonstrukciója a férfit görnyedt testtartással, behajlított térdekkel és előreugró fejjel ábrázolta. A tudósok csak később jöttek rá, hogy a csontvázon deformáló jellegű csontritkulás volt, így talán

nem volt tipikus Neandervölgyi az általa elénk festett alak.

Haeusler elmondta, hogy az általa 2019-ben közzétett tanulmány kimutatta, hogy még a degeneratív elváltozás okozta kopás ellenére is felegyenesedve járhatott a férfi, aki elvesztette fogainak nagy részét, így valószínűleg a csoport más tagjai segítettek abban, hogy táplálkozni tudjon.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Külső segítséggel pörgetnék fel az ukrán fegyvergyártást, Oroszország elleni háborúhoz fegyverkezik a NATO-tagállam – Háborús híreink pénteken

Kijevnek több fegyverre van szükség, Lengyelország és Ukrajna ezért azt tervezi, hogy közös fegyvergyártó vállalatokat létesítenek a két ország területén - jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő csütörtökön Varsóban, a lengyel hivatali partnerével közös sajtóértekezleten. Martin Herem, az észt fegyveres erők főparancsnoka bejelentette, országának két év alatt meg kell kétszereznie a védelemre fordított összegeket, hogy elegendő lőszert halmozhasson fel ahhoz, hogy döntő vereséget mérjen egy orosz inváziós erőre – írja a Reuters. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×