Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
A felhasználás időpontjaival megjelölt Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinák üres üvegei a Jósa András Oktatókórházban kialakított oltóponton 2021. március 28-án.
Nyitókép: A felhasználás időpontjaival megjelölt Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinák üres üvegei egy oltóponton 2021. március 28-án. MTI/Balázs Attila

A valódi lehetetlen küldetés: beoltani az egész világot

Nemcsak rekordidő alatt sikerült oltást fejleszteni az új koronavírus alatt, de rekordidő alatt is kellene azt minél több embernek beadni. A logisztika rengeteg kérést vet föl az oltáshoz való hozzáfárássel és egyenlőséggel kapcsolatosan is.

Hogy be kell-e oltani a világon a lehető legtöbb embert, már rég nem kérdés, hanem szükségesség: főként a legveszélyeztetettebbeknek immunitással kell rendelkezniük az új koronavírussal szemben. Ez oldhatja csak meg az egészségügy túlterheltségének problémája mellett az új variánsok keletkezése által kialakított helyzetet is, a világot azonban élesen megosztja ma az oltás. Miközben az USA lamentálhat azon, pontosan mihez kezdjen a feleslegesnek tűnő adagokkal, addig India, Nepál, a Dél-afrikai Köztársaság és Dél-Amerika járványkitörésekkel és rengeteg emberéletben mérhető veszteséggel küzd.

Hosszú még az út

Az Our World In Data adatai szerint 1,98 milliárd adag vakcinát adtak be eddig világszerte, de a Föld lakossága 7,7 milliárd fő, és a legtöbbeknek két adagra van szüksége ahhoz, hogy védett legyen, így akad még bőven feladat. Bár nem tudhatjuk, a közel kétmilliárd adag által pontosan hány embert sikerült már teljesen védetté tenni, az tény, hogy az oltások 38,5 százaléka

a világ lakosságának 16 százalékához került.

Az ABC News cikke a koronavírus elleni oltások fél évének történelemével kapcsolatosan megjegyzi: a kezdettől kéz a kézben járt siker és kudarc is a vakcinákkal kapcsolatosan.

Kis és nagy országok egyaránt vannak a gyorsan és sikeresen immunizálók, valamint a lemaradók között. Izrael lakossága 59,3 százalékát oltotta már be, a Kajmán-szigetek 59 százalékot, míg a Bermudákon 53,8 százalék ez az arány. Gibraltáron 114 százalék fölötti a ráta annak köszönhetően, hogy spanyol vendégmunkásoknak is jutott oltóanyag. Eközben olyan országok, mint India vagy Kanada, 6 százalék alatti eredményt írhatnak mindössze jóvá.

A vakcinanacionalizmus a baj

Szakértők szerint sokféle oka van az egyenlőtlenségeknek. A vakcinák elérhetősége és egyenlőtlen eloszlása az egyik, de ezen túl ott vannak a logisztikai nehézségek, az oltásellenesség, a kormányok döntése afelől, hogy nem tekintik prioritásnak az immunizálást, de a keresletet alulmúló kínálat és az engedélyeztetés nehézségei is felsorolhatók. A WHO vezetője, Tedrosz Gebrejeszusz a vakcinanacionalizmust okolja főként az oltások egyenlőtlen eloszlásáért: azt mondja, a gazdag országok mindenek feletti célként tűzték ki maguk elé saját lakosságuk beoltását, ezért más nemzetek kárára kötöttek önálló megállapodásokat a gyártókkal.

Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsággal foglalkozó kutatója szerint ez várható volt: tudni lehetett, hogy nem fogják mindenhol ugyanakkor elérni az oltásokat, a helyzetet ugyanakkor a kiviteli korlátozások még tovább rontották. Az EU akadályozza a kivitelt addig, amíg saját igényei nincsenek kielégítve, Indiából sem lehet most érdemi mennyiségű vakcinát kihozni, de a valóságban talán az a legnagyobb előny egyes országok esetében, hogy van vakcinagyártási kapacitásuk, míg másoknak nincsen.

"Nem lehet diplomatikusan fogalmazni: a világ oltóanyagainak többségét gyártó és megvásárló országok egy kis csoportja irányítja a világ többi részének sorsát"

- mondta Tedrosz Gebrejeszusz a szervezet május 24-i éves egészségügyi világgyűlésén tartott nyitóbeszédében.

Jöhetnek a mutánsok

A lassan haladó immunizálásban pedig komoly veszély rejlik. A vírus mutálódik és új törzseket hoz létre, amelyek olyan veszélyt jelenthetnek, mint amilyet Brazília és India az összeomlás szélén álló egészségügyi rendszerével most is megél.

A magasabb átoltottsággal rendelkező államoknak nemcsak humanitárius, hanem önös okokból is figyelniük kellene, mi történik másutt:

bármikor felbukkanhat egy olyan mutáns, amelynek a jelenlegi vakcinák adta védettség nem jelent semmit sem. A pandémiából egyetlen kivezető út minél több ember beoltása.

A több oltással rendelkező országokban különböző módszerekkel, vakcinalottóval, egyéb előnyök ajánlásával lehet az embereket az oltásra motiválni, illetve érdemes a lehető legtöbb típusú helyszínre eljuttatni az oltást, minél közelebb vinni azt az emberekhez. Felmerült az oltások szabadalmi jogának felfüggesztése is, melyet az USA támogat, de az EU és Nagy-Britannia nem. A fejlődő országokba ugyanakkor mindenképp sokkal több oltás kellene, ami jelenleg a COVAX-programon keresztül még nem oldódott meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
F1-es szakíró az Aston Martin motorgondjáról: veszélyben a pilóták egészsége, ez példátlan

F1-es szakíró az Aston Martin motorgondjáról: veszélyben a pilóták egészsége, ez példátlan

Hétvégén szezonnyitó, de a folyamatos rezgések miatt akár idegkárosodást is okozhatnak az Aston Martin autói. Fernando Alonso elmondása szerint akkora a baj, hogy 25 körnél többet nem tud egyhuzamban megtenni. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője az InfoRádióban úgy fogalmazott, hosszú távon elviselhetetlen, hogy „ujjbegytől indulva folyamatosan rázkódik egy pilóta az autóban ülve”, ez szerinte biztosan kikezdi a szervezetet.

Orbán Viktor Debrecenben: „mi nem keressük a békétlenséget, de mindenre felkészültünk”

„Be fogunk avatkozni maximált árakkal, ha az energiaár elér egy már megfizethetetlen szintet, ehhez mozgósítjuk az ország nemzeti olajtartalékait” –mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a szombati debreceni, 12. háborúellenes gyűlés főszónoka. „Tudni akarjuk, miért furikáznak annyi pénzt az ukránok, és azt is tudni akarjuk, hogy átviszik, vagy ide hozták?” – kérdezte Orbán Viktor, hozzátéve: „az ukránok hamarabb fogynak ki a pénzből, mint mi az olajból. Le fogjuk őket győzni. Nem várok el bocsánatkérést, csak annyit, hogy megnyissák a vezetéket”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Délelőtt az iráni politikai vezetés jelezte, hogy befejezik az arab államok támadását, de nagyon úgy fest, hogy a hadsereg és a Forradalmi Gárda ezt máshogy gondolja. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×