A közlemény rögzíti, a döntés összhangban áll azokkal a szakmai egyeztetésekkel, amelyek az elmúlt hónapokban zajlottak az épület sürgős állagvédelmi feladatai, valamint az uszoda hosszú távú fenntarthatósága érdekében.

Kiemelték, hogy az állami átvétellel a város mentesül az uszoda működtetéséből származó jelentős veszteség finanszírozásától, ami megnyitja a lehetőséget az Egri Termálfürdő fejlesztésének előkészítésére.

Az önkormányzat ennek megfelelően új, kifejezetten az egriek számára biztosítandó kedvezményrendszeren is dolgozik, továbbá vizsgálja annak lehetőségét, hogy a strand VII. számú, feszített víztükrű versenymedencéje – megfelelő műszaki és biztonsági feltételek mellett – a helyi sportolók számára is elérhetővé váljon – tették hozzá.

Felidézték, hogy a Bitskey Aladár Uszoda 2000-ben nyílt meg Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész tervei alapján, s egyedülálló faszerkezetével, valamint építészeti koncepciójával a magyar organikus építészet kiemelt értéke.

Az épület 2025-ben műemléki védettséget kapott, ami tovább növeli megőrzésének és szakszerű felújításának fontosságát.

Az uszoda jelenleg az önkormányzat tulajdona, üzemeltetője az Eger Termál Kft.; a működtetés azonban évi 100-150 millió forintos közvetlen veszteséget jelent a város számára, és emellett az Eger Termál Kft. éves nyereségét is teljes egészében felemészti – közölték, hozzátéve, hogy így

az üzemeltetés mintegy 300 millió forintos éves mínuszt okoz, és a létesítmény több alapvető műszaki rendszere elavult: a légtechnikai rendszer, a vízgépészet és a belső faszerkezet állapota miatt a felújítás halaszthatatlanná vált.

Mindeközben Eger költségvetése továbbra is jelentős feszültségekkel küzd; noha a kormány egyedi döntéssel 2 milliárd forintos működési támogatást biztosított 2025-ben, ez nem teszi lehetővé a nagy értékű, átfogó uszodafelújítás önálló finanszírozását – írták.

Közölték: az elmúlt hónapokban az önkormányzat előzetes tárgyalásokat folytatott az Építési és Közlekedési Minisztériummal, a megbeszélések eredményeként lehetővé vált, hogy a sürgős felújítások finanszírozásához bruttó 370 millió forintos minisztériumi támogatást vegyen igénybe az önkormányzat, és az erről szóló előterjesztés decemberében kerül az egri közgyűlés elé.

A dokumentum három, egymással összefüggő felújítási feladatcsoportot jelöl meg: a teljes légtechnikai rendszer felújítása, beleértve a légkezelő gépek, csatornák és vezérlések cseréjét, a belső faszerkezet megóvása érdekében ez a legkritikusabb feladat; a vízgépészeti rendszer korszerűsítése az elavult szerelvények és a felügyeleti rendszer cseréjével; a belső faszerkezet állagmegóvó festése alpin technikával — amelyre az elmúlt 25 évben mindössze két alkalommal történhetett meg.

A közbeszerzést követően a speciális vízgépészeti elemek gyártása kezdődhet meg;

a kivitelezés várhatóan 2026 harmadik negyedévében indul, miközben az uszoda a munkák ideje alatt is folyamatosan működhet

– fűzték hozzá.

A felújítás hosszabb távú állami biztosítékát erősíti az a 2025 augusztusában megjelent, a következő tíz év fejlesztési irányait rögzítő kormányhatározat is, amely 4,8 milliárd forintos keretösszeggel nevesíti az Egri Bitskey Aladár Uszoda felújítása és korszerűsítése című beruházást a 2031 és 2035 közötti időszakra – áll a közleményben.