Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: OrnaW

A fertőzés után mégis hosszú hónapokig tarthat a védettség

Újabb kutatás igazolja az öthavi immunitás meglétét, eszerint a fertőzésen átesett emberek több mint 90 százaléka lehet hónapokig védett.

Bár korábbi kutatások arra az eredményre jutottak, hogy az antitestek adta védelem meglehetősen rövid életű, a New York-i Icahn Orvostudományi Egyetem kutatói azt találták, az enyhétől közepes erősségűig terjedő tüneteket produkáló koronavírusos betegek szervezetében az antitestek jelenléte legalább öt hónapig viszonylag stabilan megvan.

"Más kutatások szerint a vírus ellen termelt antitestek hamar eltűnnek, mi viszont ennek épp az ellenkezőjét találtuk" – fogalmazott a Medicalxpress cikkében Florian Krammer professzor, az egyetem vakcinológusprofesszora.

"Az enyhe vagy közepes súlyosságú betegségen átesettek több mint 90 százaléka elég erős antitestválaszt produkál a vírus semlegesítésére, az immunválasz pedig hónapokon át megmarad"

– tette hozzá.

A kutatásban több mint harmincezer beteg adatait elemezték az ELISA nevű antitestteszttel, amely képes kimutatni a SARS-CoV-2 antitestjeinek jelenlétét, illetve képes megmérni a jelenlevő antitestek szintjét is. Az ELISA kifejezetten érzékeny és pontos, szinte kizárt, hogy téves pozitív vagy negatív eredményt adjon.

A Mount Sinai Kórházban már márciusban elkezdték az antitestek meglétének vizsgálatát annak érdekében, hogy önkénteseket toborozzanak plazmadonor-programjukba. Október elejére már hetvenezer fölött állt az általuk vizsgált minták száma, ebből harmincezer fölött volt a koronavírus-pozitívak száma. Az ő körükben folytatták a kutatást az antitestek titerének, azaz szintjének vizsgálatával.

A titervizsgálathoz a mintákat hígították, majd minden egyes hígítás után megvizsgálták azt, hogy kimutatható maradt-e bennük az antitestek jelenléte. Az 1:80-hoz és az 1:160-hoz hígítási arány jelentett alacsony titert, 1:320-hoz közepeset, 1:960-hoz vagy efölött pedig magasat. A rendelkezésre álló minták közül

  • 7,12 százalék titere volt alacsony
  • 22,49 százaléké közepes
  • 70,39 százaléké pedig magas.

A SARS-CoV-2 neutralizálásához szükséges feltételek megértésére a kutatók 120 mintával végeztek kísérletet SARS-CoV-2-víruson. A minták közé a negatívtól az igen magas titerűig vettek be. Az alacsony titerű mintáknál úgy találták, a vérsavó nagyjából fele képes neutralizálni a vírust. A közepes magasságú titerű mintáknál ez 90 százalékra nőtt, magas titer esetében pedig teljes volt a neutralizáló képesség.

Az antitestek meglétének vizsgálatára 121 plazmadonort hívtak vissza gyógyulásuk után három és öt hónappal mintavételre. Úgy találták, közepes erősségű immunválasz esetében is megmarad a védettség öt hónap elteltével: a titer geometriai átlagértéke 764-ről 690-re esett vissza harom hónap alatt, majd 404-re öt hónap alatt. A magas titer kategóriájába tartozóknál enyhe visszaesést érzékeltek.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×