eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
A koronavírus-fertőzés kimutatására fejlesztett gyorstesztek egy tesztállomás asztalán a nepáli Lalitpurban 2020. április 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Nirandzsan Sresztha

Az immunitás elhalványul, főleg a tünetmentes gyógyultaknál

Már három hónap alatt csökken az antitestek egy típusának száma egy hatalmas mintán végzett angol felmérés eredményeinek tanúsága szerint.

A kutatásban az IgG antitestek jelenlétét vizsgálták 365 ezer véletlenszerűen kiválasztott angol bevonásával. A részvevők saját magukon végeztek el ujjbegyes vértesztet a koronavírus-járvány első megfertőződéseit követően 12, 18 és 24 héttel. A még szakértői értékelés előtt álló, az Imperial College London és az Ipsos MORI által végzett kutatás első közzétett eredményeiről a CNN azt írja:

mindössze három hónap alatt 26 százalékkal csökkent az IgG antitestek száma a benne résztvevők vérében.

A kutatók úgy értékelik, ez jelentős visszaesés a kimutatható antitestek mennyiségében. Ez az eredmény egybevág azzal a ténnyel, miszerint a szezonális koronavírusokkal szembeni immunitás 6-12 hónap alatt csökken, és a SARS-CoV-2 esetében is ezt figyelték meg az eddigi hosszú távú kutatásokban.

A fiatalabbaknál lassabb a folyamat

Az első minták júniusban a kutatás résztvevőinek 6 százalékánál mutatták ki IgG jelenlétét a vérben. Szeptemberre ez az arány 4,4 százalékra esett vissza. Az eredmények azt is alátámasztják, hogy azok, akik tünetmentesen estek át a fertőzésen, hamarabb vesztik el az immunitást, mint azok, akiknek komoly tünetei is voltak. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a fiatalok esetében lassabban tűnnek el a vérből az antitestek, mint a 75 év fölöttieknél.

Az IgG típusúak ugyanakkor csak egyfélék a test által termelt antitestek közül. A kutatásban használt teszt másféle antitest kimutatására nem képes, az ezeket vizsgáló más kutatások hosszabb immunitást feltételeznek.

Még értelmezni kell az eredményt

Azt már az előzetes eredmények közlésekor előrebocsátották a kutatók, hogy a felmérés eredményeit annak tudatában kell kezelni, hogy nem ugyanazoktól az emberektől vettek mintát minden alkalommal, és az is lehetséges, hogy az idő közben megfertőződöttek már nem adtak le mintát, ami torzíthatja a számokat.

"Ez a hatalmas kutatás megmutatja, hogy a kimutatható antitestekkel rendelkező emberek aránya idővel egyre kisebb lesz. Nem tudjuk, hogy ez automatikusan újrafertőződési veszélyt jelent-e rájuk nézve. Mindenkinek, megfertőződésről függetlenül továbbra is oda kell figyelnie a fertőzésveszély csökkentésére"

– mondta a CNN-nek Helen Ward, az Imperial College London orvostudományi karának közegészségügyi szakembere, a kutatás egyik résztvevője.

Tovább kell védekezni

A szakemberek a kutatás kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy bár mindenki azt várja, hogy vége legyen a pandémiának, az eredmények is azt mutatják, hogy erre egyelőre még nem számíthatunk, így fontos kövezetesen betartani a szakemberek által javasolt szabályokat.

"Minél hamarabb megértjük, hogy ezt így kell végigcsinálnunk, annál hamarabb képesek leszünk mindezt elfogadni és továbblépni." – mondta el dr. Claudia Hoyen, a clevelandi egyetemi kórházak gyermekkori fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője.

"Az adatok egyértelműen kimondják, hogy az antitestek nem maradnak meg örökre. Attól, hogy valaki túl van a koronavíruson, nem marad örökké immunis, újra fertőzővé válhat"

– tette hozzá.

Az ebben a felmérésben is használt ujjbegyes gyorsteszt kutatási célokra alkalmas, de fertőzés meglétét igazolni nem lehet vele. Magyarországon is elérhetőek az ilyen típusú tesztek, amelyek az IgG mellett az IgM antitestek kimutatására alkalmasak. Az IgM jelenik meg hamarabb a vérben, egy IgM-pozitív teszt valószínűsíti az épp aktív fertőzést, de ezzel a fertőzés aktív volták bizonyítani nem lehet, ahhoz PCR-teszt szükséges. Az IgG jelenléte a már lezajlott fertőzésre utal.

Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Oszkó Péter: a tech szektor forrásbősége idén nem fog visszatérni

Oszkó Péter: a tech szektor forrásbősége idén nem fog visszatérni

A felemás tőkepiaci- és a kihívásos makrogazdasági körülmények ellenére nyereséges évet zárt tavaly az OXO Technologies. Fenn tudták tartani a korai befektetésekkel kapcsolatos tevékenységüket, és ezzel párhuzamosan szépen termeltek az érett szakaszban lévő stratégiai portfóliócégeik is. Idén már több forrás áramolhat a technológiai szektorba, mint tavaly, ugyanakkor a korábbi bőség egyhamar nem fog visszatérni a területre. Egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Oszkó Péter, a OXO Technologies vezérigazgatója a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×