eur:
413.97
usd:
396.61
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
A koronavírus-fertőzés kimutatására fejlesztett gyorstesztek egy tesztállomás asztalán a nepáli Lalitpurban 2020. április 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Nirandzsan Sresztha

Az immunitás elhalványul, főleg a tünetmentes gyógyultaknál

Már három hónap alatt csökken az antitestek egy típusának száma egy hatalmas mintán végzett angol felmérés eredményeinek tanúsága szerint.

A kutatásban az IgG antitestek jelenlétét vizsgálták 365 ezer véletlenszerűen kiválasztott angol bevonásával. A részvevők saját magukon végeztek el ujjbegyes vértesztet a koronavírus-járvány első megfertőződéseit követően 12, 18 és 24 héttel. A még szakértői értékelés előtt álló, az Imperial College London és az Ipsos MORI által végzett kutatás első közzétett eredményeiről a CNN azt írja:

mindössze három hónap alatt 26 százalékkal csökkent az IgG antitestek száma a benne résztvevők vérében.

A kutatók úgy értékelik, ez jelentős visszaesés a kimutatható antitestek mennyiségében. Ez az eredmény egybevág azzal a ténnyel, miszerint a szezonális koronavírusokkal szembeni immunitás 6-12 hónap alatt csökken, és a SARS-CoV-2 esetében is ezt figyelték meg az eddigi hosszú távú kutatásokban.

A fiatalabbaknál lassabb a folyamat

Az első minták júniusban a kutatás résztvevőinek 6 százalékánál mutatták ki IgG jelenlétét a vérben. Szeptemberre ez az arány 4,4 százalékra esett vissza. Az eredmények azt is alátámasztják, hogy azok, akik tünetmentesen estek át a fertőzésen, hamarabb vesztik el az immunitást, mint azok, akiknek komoly tünetei is voltak. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a fiatalok esetében lassabban tűnnek el a vérből az antitestek, mint a 75 év fölöttieknél.

Az IgG típusúak ugyanakkor csak egyfélék a test által termelt antitestek közül. A kutatásban használt teszt másféle antitest kimutatására nem képes, az ezeket vizsgáló más kutatások hosszabb immunitást feltételeznek.

Még értelmezni kell az eredményt

Azt már az előzetes eredmények közlésekor előrebocsátották a kutatók, hogy a felmérés eredményeit annak tudatában kell kezelni, hogy nem ugyanazoktól az emberektől vettek mintát minden alkalommal, és az is lehetséges, hogy az idő közben megfertőződöttek már nem adtak le mintát, ami torzíthatja a számokat.

"Ez a hatalmas kutatás megmutatja, hogy a kimutatható antitestekkel rendelkező emberek aránya idővel egyre kisebb lesz. Nem tudjuk, hogy ez automatikusan újrafertőződési veszélyt jelent-e rájuk nézve. Mindenkinek, megfertőződésről függetlenül továbbra is oda kell figyelnie a fertőzésveszély csökkentésére"

– mondta a CNN-nek Helen Ward, az Imperial College London orvostudományi karának közegészségügyi szakembere, a kutatás egyik résztvevője.

Tovább kell védekezni

A szakemberek a kutatás kapcsán felhívták a figyelmet arra, hogy bár mindenki azt várja, hogy vége legyen a pandémiának, az eredmények is azt mutatják, hogy erre egyelőre még nem számíthatunk, így fontos kövezetesen betartani a szakemberek által javasolt szabályokat.

"Minél hamarabb megértjük, hogy ezt így kell végigcsinálnunk, annál hamarabb képesek leszünk mindezt elfogadni és továbblépni." – mondta el dr. Claudia Hoyen, a clevelandi egyetemi kórházak gyermekkori fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője.

"Az adatok egyértelműen kimondják, hogy az antitestek nem maradnak meg örökre. Attól, hogy valaki túl van a koronavíruson, nem marad örökké immunis, újra fertőzővé válhat"

– tette hozzá.

Az ebben a felmérésben is használt ujjbegyes gyorsteszt kutatási célokra alkalmas, de fertőzés meglétét igazolni nem lehet vele. Magyarországon is elérhetőek az ilyen típusú tesztek, amelyek az IgG mellett az IgM antitestek kimutatására alkalmasak. Az IgM jelenik meg hamarabb a vérben, egy IgM-pozitív teszt valószínűsíti az épp aktív fertőzést, de ezzel a fertőzés aktív volták bizonyítani nem lehet, ahhoz PCR-teszt szükséges. Az IgG jelenléte a már lezajlott fertőzésre utal.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×