INFORÁDIÓ 
2020. október 28. szerda
Simon, Szimonetta

koronavírus

kutatás

pharmacoidea

szeged

Koronavírusteszthez vesznek mintát egy férfi orrnyálkahártyájáról a Semmelweis Egyetem egyik mintavételi pontján, a salgótarjáni Szerpentin úti orvosi rendelőben 2020. május 13-án. A koronavírus-szűrőprogramban a Semmelweis, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem vesz rész. A programba 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerűen kiválasztva. Ők életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat.

Bezárulhat a „hátsó ajtó” a koronavírus előtt

Infostart

Nem a vírus változott, hanem szegedi kutatók találtak egy olyan utat, amelyen keresztül bejuthat a sejtekbe: a cukrozott sejtfelszíni fehérjékkel történő kölcsönhatás adhatja ennek az igazi motorját, míg az ACE2 receptorok igen célzott dokkolasi felületet kínálnak a megtapadáshoz.

Mint ismert, a szegedi Pharmacoidea Kft. kutatói pénteken jelentették be új felfedezésüket, miszerint a koronavírus sejtfelszíni kötődésekor a már feltérképezett sejtfelszíni kötőhely, az ACE2 (angiotenzin konvertáló enzim) mellett a sejtfelszíni cukrozott fehérjékkel is kapcsolatba kerül, és ez elősegíti a vírus bejutását a sejtbe.

Magyarán a vírusfertőzés egy új módját sikerült kimutatni.

A csapat Európa legnagyobb gyógyszerfejlesztési programjában, az Innovatív Gyógyszer Kezdeményezésben vesz részt, a kutatási eredményről szóló kézirat jelenleg elbírálás alatt áll, de a Nature kiadó saját preprint szerverén már nyilvánosságra hozta.

A 24.hu Dr. Letoha Tamás kutatóorvost, a Pharmacoidea Kft. ügyvezetőjét kérte föl, hogy magyarázza el, pontosan miről is van szó.

Elöljáróban megjegyzik, a vírus sejtbe jutásának (a fertőzésnek) új mechanizmusa nem azt jelenti, hogy a SARS-CoV2 tett szert újabb, „veszélyes” képességre, hanem a kutatók rátalálhattak egy „hátsó ajtóra”, amit eddig is használtak a vírusok.

És amit így be tudnak zárni előtte.

Mint írják, érdemes azzal kezdeni, hogy egyetlen vírus sem több egy fehérjeburokban lévő örökítőanyagnál. Még csak nem is élőlény, létezésének feltétele, hogy bejusson egy sejtbe, ahol aztán annak energiáját, erőforrásait elszipkázva eszméletlen tempóban hozza létre önmaga replikáit.

„A vírus a legügyesebb szélhámos, hihetetlen módszerekkel éri el, hogy a sejt »felvegye«, akár a jószívű kamionsofőr egy stoppost az út széléről. Csakhogy

ez a stoppos egy bűnbanda tagja, ahogy a vezetőfülkébe kerül, át is veszi az irányítást nemcsak a sofőr, de kamion és a rakomány felett is”

– hozza a remek példát Letoha Tamás.

A koronavírus esetén a stoppos módszerét a vírus felületén elhelyezkedő úgynevezett tüskefehérjék rejtik: az itt található aminosavak sorrendje képes meggyőzni a sejtet arról, hogy az beengedje magába a kórokozót.

Antennák a sejt felszínén

A járvány kitörése óta ismert mechanizmus szerint a vírus tüskefehérjéit az emberi sejtek már említett ACE2 receptoraihoz kapcsolva jutnak „a falakon belülre”, de mint kiderült, létezik alternatív út is. Itt jönnek a képbe az alapvetően a kommunikációért felelős úgynevezett sejtfelszíni cukrozott fehérjék.

Sejtjeinket ugyanis kettős zsírréteg veszi körbe, ez választja el őket egymástól a vizes közegben. Ám a szervezet nem működhet teljesen különálló entitások összegeként, a sejtek rendkívül aktív „kommunikációt” folytatnak egymással, ehhez pedig a sejtfelszínről kiemelkedő, különféle speciális „antennákat” használnak – olvasható.

A sejtfelszíni cukrozott fehérjék alkotta úgynevezett syndecan család egy ilyen „antennatípusnak” felel meg, a szakember szerint úgy kell elképzelnünk, mint a fenyőfákat: a gyökerek a sejtbe nyúlva vezeti be a jeleket, a törzsekhez pedig minden irányban rendkívül bonyolult szénhidrátláncok kötődnek, végükön negatív töltéssel. Persze nem magányosan állnak, a sejtet egész „fenyőerdők” borítják.

Alternatív támadási felület

A tudomány a 2000-es évek elejétől kezdte jobban megismerni a syndecanokat, Letoha Tamás Szilák Lászlóval együtt már másfél évtizede kutatja, mert fontosak a gyógyszerfejlesztés szempontjából: hatóanyagokat lehet rajtuk keresztül a sejtbe juttatni. Emellett viszont a vírusok is ugyanerre használják, és a szegedi kutatóknak most sikerült bizonyítaniuk:

a koronavírus sem kivétel, ehhez a fehérjecsaládhoz kötődve is képes beférkőzni a sejtbe.

A kutatók hipotézise szerint a szénhidrátláncok végén érzékelhető negatív töltés magához vonzza a vírust es ez a kötődés indítja el a vírus sejtbe jutását – emeli ki a 24.hu.

A felfedezés tehát nem kérdőjelezi meg az ACE2 eddig ismert szerepét. Inkább egy újabb elemet ad a kirakóshoz azzal a feltevéssel, hogy a cukrozott sejtfelszíni fehérjékkel történő kölcsönhatás adhatja a vírus sejtbe jutásának igazi motorját, míg az ACE2 egy igen célzott dokkolasi felületet kínál a megtapadáshoz.

A hátsó ajtó fontossága

A híroldal emlékeztet, jelen tudás szerint a Covid-19 kezelése még jó ideig csak összetett terápiával lesz lehetséges, ebben pedig már most segítséget nyújt a „hátsó ajtó” felfedezése.

Jelenleg ugynis két olyan, régóta forgalomban lévő, terápiásan alkalmazott készítmény létezik, amely gátolhatja a sejtfelszíni cukrozott fehérjéken történő bejutást. Az egyik egy véralvadásgátló, a másik egy vízhajtó – ismertette Letoha Tamás. Persze egyik sem a vírus elleni végső megoldást jelenti, hanem egy eddiginél hatékonyabb kombinációs terápiát tehet lehetővé.

Nyitókép: MTI/Komka Péter
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018