INFORÁDIÓ 
2020. május 28. csütörtök
Csanád, Emil

koronavírus

vakcina

mta

falus andrás

Az NNK által közreadott képen szkafandert viselő szakember dolgozik az NNK Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában 2020. január 31-én. A Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) található Közép-Európa egyetlen, közegészségügyi célból létrehozott, legmagasabb biológiai biztonsági szintű (BSL-4) laboratóriuma, a Nemzeti Biztonsági Laboratórium (NBL), ahol a legveszélyesebb, úgynevezett 3-as és 4-es kockázati  csoportba tartozó vírusokkal és baktériumokkal foglalkoznak.

Itt a 62 vakcinajelölt – így győzhetik le a koronavírust

Infostart

A WHO április 4-én közzétett egy listát az új koronavírus ellen készülő vakcinákról. A listában összesen 62 vakcinajelölt szerepel, melyek különféle működési elveken alapulnak – most kiderül, melyik hogyan segíthet a járvány leküzdésében.

A Magyar Tudomány Akadémia honlapja a WHO-lista értelmezésére Falus András immunológus akadémikust kérte fel.

A szakember elmondta, hogy a gyógyszerek és a védőoltások (vakcinák) forgalomba hozataluk előtt számos kísérleti, illetve vizsgálati fázison esnek át.

  • Preklinikai fázis – A vakcinafejlesztés minden olyan lépése ide tartozik, amely nem érint emberi vizsgálati alanyokat, a várható hatás modellezésétől az állatkísérletekig.
  • Klinikai fázis I. – Az új vakcinát első alkalommal próbálják ki egészséges önkéntes embereken, és az esetleges káros mellékhatásokat vizsgálják.
  • Klinikai fázis II. – Itt már egy konkrét, kis létszámú betegcsoporton vizsgálják, hogy az adott védőoltás valóban hatásos-e, továbbá igyekeznek megállapítani az optimális adagolás mértékét.
  • Klinikai fázis III. – Ebben a fázisban nagyobb számú betegen vizsgálják a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát, a hatásosságot, követik az esetleges mellékhatásokat, és összehasonlító vizsgálatokat végeznek más készítményekkel. A vakcinát biztonsági okokból a bevezetést követően még két évig figyelni kell.
  • Forgalomba hozatal – Ha a vakcina kiállta az eddigi próbákat, a fejlesztők megkezdhetik a forgalomba hozatal engedélyeztetését a megfelelő hatóságoknál.
  • Klinikai fázis IV. – A már forgalomba került vakcinát/gyógyszert összehasonlítják más készítményekkel, vizsgálják a hosszú távú hatásosságot és biztonságosságot, a költséghatékonyságot, valamint az esetlegesen fellépő ritka mellékhatásokat.

A WHO az április 4-én kiadott listájában 62 potenciális védőoltást sorol fel az új típusú koronavírus ellen, melyek közül kettő a klinikai fázis I. stádiumában van, vagyis már egészséges önkénteseken tesztelik a biztonságosságukat.

A vakcinák működése azon alapul, hogy az oltóanyag megmutat valamit az immunrendszernek a kórokozóból, ami segít felkészülni az esetleges későbbi, konkrét fertőzésre. Ez a „valami” azonban sokféle lehet. A lehetőségek a következők:

  • Élő attenuált (legyengített) vírust tartalmazó vakcina – ilyen a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina vagy a szájon át alkalmazandó gyermekbénulás-ellenes vakcina (OPV, Sabin-cseppek). Ezek általában erős immunitást adnak, adjuválást (a természetes immunitást emelő anyagot) sem igényelnek, ám állandó kockázatot jelent, hogy néhány oltottban még a legyengített vakcina is betegséget vált ki. Az új koronavírus esetében a Codagenix és a Serum Institute of India megkezdte a kísérleteket egy élő gyengített oltás előállítására.
  • Inaktivált vakcina – az influenza elleni védőoltások klasszikus megoldása. A teljes vírust tartalmazza, de inaktivált formában. Általánosságban véve kevésbé hatékony immunitást ad, adjuválással kombinálják, de nem állnak fenn az élő kórokozót tartalmazó oltások fent említett kockázatai. Az új koronavírus ellen egyetlen cég, a Sinovac kísérletezik ilyen technológiával, formaldehiddel történő inaktiválás mellett.
  • Vírusvektoron alapuló vakcina – jelenleg nincs ilyen rutinszerű használatban. Működési elve, hogy egy ártalmatlan, korlátozott fertőzőképességű vírussal bejuttatják a valójában veszélyes vírus egyes részeit kódoló géneket az oltással, és a szervezet így megfertőzött sejtjei maguk termelik meg az immunrendszert felkészítő, a veszélyes vírusra jellemző molekulákat. Az új koronavírus esetében számos vizsgálat történt nem replikálódó vírusvektor (mindenekelőtt adenovírus-vektor) előállítására. Jelenleg legkevesebb 10 cég próbálkozik ebben az irányban, többségében adenovírus-vektorokkal.
  • Inaktiváltalegység-vakcina – a hepatitis B elleni vakcina révén létezik már ilyen virális vakcina. Itt a vírus egyik jellemző részletét juttatják be az oltóanyaggal, inaktivált formában. A hepatitis B-hez hasonlóan az új koronavírus esetén is fehérjealapú megoldás jöhet szóba, a vírus N (nukleokapszid), de különösen az S (spike) proteinjét célozva meg. Ez azért tűnik ígéretesnek, mert az S fehérje felelős a gazdasejtek felszínén lévő ACE2-receptorhoz való kötődésért, amely a koronavírusok belépési pontja. Legalább 15 cég próbálkozik ebben az irányban; legtöbb esetben a hepatitis B-nél látottnál komplexebb, általában szabadalomvédett technológiák alkalmazásával, de jellemzően az S proteint célozva.
  • Nukleinsav-alapú vakcina – az egyik leginnovatívabbnak tűnő megoldás, ám valójában a nukleinsav-alapú vakcinálási megoldásokkal már régóta (például a HIV esetében) kísérleteznek, és eddig ezeket nem sikerült klinikai használatra lefordítani. Ez esetben egy plazmiddal, vagyis nem sejtmagi örökítőanyaggal viszik be a kórokozó valamilyen fehérjéjét kódoló gént DNS vagy mRNS formában. Az ilyen vakcinák előnye, hogy elvileg stabil immunválaszt generálnak, nem tudják a betegséget kiváltani, egyszerűek és könnyen gyárthatóak. Jelenleg legalább 11 cég próbálkozik a technológia új koronavírusra való alkalmazásával.

A világjárvány tehát valóban megmozgatja a kutatók kreativitását, a 60 preklinikai vakcinafejlesztés között még olyan is van, amelyben növénnyel próbálják termeltetni az oltóanyagot. Falus András felhívta a figyelmet egy további ígéretes módszerre, az ún. holisztikus vakcinafejlesztésre, melynek alapját az informatikai módszerek és a mesterséges intelligencia adják. Kínai kutatók ugyanis már január végén megállapították az új koronavírus génszekvenciáját, amiből 26, a vírus működéséhez szükséges fehérje jelenlétét jósolták meg. Ezekhez a fehérjékhez próbálnak mesterséges intelligenciával emberi fehérjeadatbázisokból olyan antagonistákat „kihalászni”, amelyek hatékonyak lehetnek a vírus elleni védekezésben.

Az immunológus említett egy ígéretes kísérleti fázisban levő eljárást is, melyben orron át influenzavírusokat visznek be együtt az új koronavírus fent említett S fehérjéjével, a lokális immunizálódás reményében.

A legégetőbb kérdés persze az, hogy mikorra készül el egy hatékony, nagy tömegben alkalmazható vakcina. Falus András elmondta: a hatóságok jóváhagyása mellett elképzelhető, hogy átugorhatják a hagyományos fejlesztési fázisok némelyikét. „Seattle-ben például úgy kezdtek önkénteseken kipróbálni egy oltóanyagot, hogy kihagyták az állatkísérleteket – ezért egy évvel korábban még börtönbüntetés járt volna. Általában is elképesztő mértékben felgyorsították a kutatásokat és a vizsgálatokat, és bár reálisan körülbelül egyévnyire vagyunk a vakcinától, azt is elképzelhetőnek tartom, hogy esetleg már az idei év végére megszületik. Szerencsére az ipari kapacitások olyan jelentősek, hogy a vakcina elkészülte után igen hamar tömegek juthatnak majd védőoltáshoz” – mondta Falus András.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/NNK
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018