Infostart.hu
eur:
367.08
usd:
328.16
bux:
141721.73
2026. október 7. szerda Amália

Elveszett az indiai holdszonda

Megszűnt a távközlési kapcsolat a Csandraján-2 indiai holdszonda holdra szálló egységével néhány perccel azelőtt, hogy az leszállt volna a Hold déli sarkvidéké.

Kudarcba fulladt India második Hold-missziója, miután az ország űrügynöksége elvesztette a kommunikációs kapcsolatot a Csandraján-2 holdszonda Vikram nevű holdra szálló egységével, csupán percekkel azelőtt, hogy talajt ért volna a bolygó eddig felfedezetlen térségében, annak déli sarkvidékén.

"A leszállás a tervnek megfelelően haladt mindaddig, amíg a Vikram 2,1 kilométerre meg nem közelítette a felszínt. Ekkor elveszett vele a kapcsolat. A rendelkezésünkre álló adatokat elemezzük" - közölte Kailaszavadivo Szivan, az űrügynökség (ISRO) elnöke 15 perccel azután, hogy az egységnek talajt kellett volna érnie. Az ügynökség sajtótájékoztatót ígért két órával későbbre, majd ezt lemondták.

A Holdat érés teljesen automatikusan történt, a Földről nem irányították.

A Vikram hétfőn a terveknek megfelelően vált le a Hold körüli pályán keringő Csandraján-2-ről.

Ha a misszió sikerült volna, akkor India lett volna a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely "megveti a lábát" a Holdon. Ez volt az idei harmadik landolási kísérlet a Föld kísérőjén, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.

A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. Az űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon. A Csandraján-2 küldetését eredetileg az orosz Roszkoszmosszal együttműködve tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India a technikai különbségek miatt megszakította az együttműködést.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×