Infostart.hu
eur:
367.04
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Elveszett az indiai holdszonda

Megszűnt a távközlési kapcsolat a Csandraján-2 indiai holdszonda holdra szálló egységével néhány perccel azelőtt, hogy az leszállt volna a Hold déli sarkvidéké.

Kudarcba fulladt India második Hold-missziója, miután az ország űrügynöksége elvesztette a kommunikációs kapcsolatot a Csandraján-2 holdszonda Vikram nevű holdra szálló egységével, csupán percekkel azelőtt, hogy talajt ért volna a bolygó eddig felfedezetlen térségében, annak déli sarkvidékén.

"A leszállás a tervnek megfelelően haladt mindaddig, amíg a Vikram 2,1 kilométerre meg nem közelítette a felszínt. Ekkor elveszett vele a kapcsolat. A rendelkezésünkre álló adatokat elemezzük" - közölte Kailaszavadivo Szivan, az űrügynökség (ISRO) elnöke 15 perccel azután, hogy az egységnek talajt kellett volna érnie. Az ügynökség sajtótájékoztatót ígért két órával későbbre, majd ezt lemondták.

A Holdat érés teljesen automatikusan történt, a Földről nem irányították.

A Vikram hétfőn a terveknek megfelelően vált le a Hold körüli pályán keringő Csandraján-2-ről.

Ha a misszió sikerült volna, akkor India lett volna a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely "megveti a lábát" a Holdon. Ez volt az idei harmadik landolási kísérlet a Föld kísérőjén, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.

A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak. Az űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon. A Csandraján-2 küldetését eredetileg az orosz Roszkoszmosszal együttműködve tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India a technikai különbségek miatt megszakította az együttműködést.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×