Infostart.hu
eur:
367.33
usd:
328.79
bux:
141746.75
2026. október 7. szerda Amália
A Hold a kolumbiai Cartagenából nézve 2019. január 20-án, amikor teljes holdfogyatkozás következik be.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Ricardo Maldonado Rozo

Új lendületet kapott az űrverseny

Javában zajlik a helyezkedés és a fejlesztések, ennek jele volt az amerikai elnök minapi bejelentése is - mondta Pacher Tibor.

Az ismét kibontakozó űrverseny része az Egyesült Államok űrparancsnokságának minap bejelentett létrehozása. A verseny azért is zajlik, mely országoknak sikerül a Holdon található erőforrásokat kiaknázni - mondta Pacher Tibor egyetemi tanár, a Puli Space Projekt vezetője hétfőn az M1 aktuális csatorna műsorában. A szakértő hozzátette, hogy az amerikai űrparancsnokság létrehozását, amelyet Trump elnök jelentett be, első körben saját berendezéseik, műholdjaik megvédése indokolta.

"Nemrég Macron francia elnök is bejelentette, hogy országa űrhaderőt állítana fel, Európának is fel kell készülnie a kihívásokra. Közben India azt demonstrálta, hogy képes szétlőni egy műholdat,

holott egy ilyen akció komoly űrszemetet generál, amelynek egyre növekvő mennyisége kiemelten veszélyezteti a műholdakat" - szögezte le a szakértő.

Mint elhangzott, a Föld körül keringő műholdak évente 350 milliárd dolláros piacot jelentenek, és szeretnék, ha Magyarország is erősebben lenne jelen az űrkutatás területén.

"A verseny a mélyűrben lévő erőforrások felhasználásáról is szól.

Elsősorban a Hold van a fókuszban, az égitest vize, amely üzemanyagként szolgálhatna. A Holdon létrehozni tervezett üzemanyagtöltő állomások a Mars meghódítása felé nyithatják meg az utat" - fogalmazott Pacher Tibor.

Hangsúlyozta, hogy a kis országok is jelentős teljesítményre képesek, Magyarország kilenc éve dolgozik egy holdjárón.

"Sikerült összefogást teremteni a szakma hazai szereplői között, és képesek vagyunk viszonylag rövid határidőn belül megépíteni egy ilyen járművet, saját kommunikációval. Eddig három nemzet landolt sikeresen a Holdon, ha a magyar holdjáró amerikai segítséggel 2021 nyarán el tudna jutni a Holdra, akkor benne lennénk az első tízben" - mondta a szakértő.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×