Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Hatalmas áttörés az orvostudományban

A világon elsőként született gyermeke olyan nőnek, akibe egy halott donor méhét ültették át az orvosok - ismertette a brazíliai esetet a The Lancet című orvosi folyóirat.

A kislány 35 hetesen és 3 naposan jött világra császármetszéssel. Születési súlya 2550 gramm volt.

A 2016 szeptemberében végzett méhtranszplantációt Dani Ejzenberg, a Sao Pauló-i Egyetem kórházának orvosa vezette.

Az édesanya, aki a transzplantáció idején 32 éves volt, Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindrómával született, ami azt jelenti, hogy nem alakult ki a méhe.

A 45 éves donor halálát agyi érkatasztrófa okozta.

Öt hónappal a transzplantációt követőn a méh nem mutatta kilökődés jeleit, az ultrahangfelvételek rendben voltak és a páciensnek rendszeresen volt havi vérzése. Hét hónappal a transzplantáció után beültették a nő korábban megtermékenyített és lefagyasztott petesejtjeit, majd tíz nappal később megerősítették, hogy a páciens gyermeket vár.

Hét hónaposan és 20 naposan - amikor az orvosok benyújtották az esettanulmányt a folyóiratnak -, a kislány már 7,2 kilogrammos volt és édesanyja továbbra is anyatejjel etette.

Ejzenberg szerint a gyermek születése azt bizonyítja, hogy

a halottdonoros méhátültetés hatékony módszer, amely jelentősen növelheti a potenciális donorok számát azon nők számára, akik a méh rendellenessége vagy hiánya miatt terméketlenek.

A méhtranszplantációra vonatkozó jelenlegi gyakorlat szerint élő családtag ajánlhatja fel önszántából a szervet átültetésre.

Ejzenberg szerint a következő lépés az élő- és halottdonoros átültetés részletes összevetése lesz, valamint a transzplantációs eljárás egészének további tökéletesítése.

A kutatók szerint eddig 11 gyermeke született olyan nőknek, akikbe élő donortól származó méhet ültettek át. Az első baba 2013-ban jött világra Svédországban.

A világon eddig tíz ismert esetben végeztek halottdonoros méhátültetést - az Egyesült Államokban, Csehországban és Törökországban -, ám egyik esetben sem született gyermek.

Szakértői becslések szerint a termékeny korban lévő párok nagyjából 10-15 százalékát sújtja meddőség világszerte. Az érintett párok körében nagyjából minden 500 nőből egy méhproblémákkal küzd.

A méhtranszplantáció módszerének kidolgozása előtt az ilyen párok egyetlen esélye az örökbefogadás vagy a béranyaság volt.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×