Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Sulyok Tamás köztársasági elnök a válaszúti (Rascruci) Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató hagyatékát bemutató néprajzi gyűjtemény kiállításán háromnapos erdélyi magánlátogatásának első napján, 2025. augusztus 17-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Győzött a Tisza – És most mi a menetrend?

A folyamatban kulcsszereplővé lép elő a köztársasági elnök.

A választások után a köztársasági elnök legkésőbb május 12-ig hívja össze az új parlament alakuló ülését, amelyen a képviselők leteszik az esküt, és megválasztják a törvényhozás tisztségviselőit. Ugyancsak az alkuló ülésen tesz javaslatot az államfő a miniszterelnök személyére, akinek a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének voksa szükséges.

Mint az Index összeállításából kiderül, az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, ami a mandátumkiosztás alapja. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a nap május 4-e.

Az Alaptörvény rendelkezései szerint az új Országgyűlés alakuló ülését az államfőnek idén május 12-ig össze kell hívnia, a parlament a következő parlament megalakulásáig él. Ezen az ülésen az NVI elnöke egyébként beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről, a voksolás lebonyolításáról, majd ezt követően az NVB elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről. A képviselők esküt tesznek, és kezdődik a munka az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek, jegyzőinek megválasztásával.

Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) természetesen a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.

Az Alaptörvény alapján az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, és ezt követően – az új kormány megalakításáig, azaz a miniszterek kinevezéséig – ügyvezető kormányként látja el feladatait. Vagyis a korábbi kabinet az újonnan felálló kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, korlátok:

  • nemzetközi szerződések kötelező hatályát nem ismerheti el
  • rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

A korábbi miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, de már miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére nem tehet javaslatot, és rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Az alakuló ülés egyik legfontosabb döntése az új miniszterelnök megválasztása. A kormányfő személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. Az államfő indítványáról nyílt szavazással döntenek: a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép.

A kormány csak később alakul meg, általában mákus legvége és július eleje közt.

Címlapról ajánljuk

Óriásberuházást jelentett be Kapitány István

A Suzuki 76 milliárd forintos fejlesztésre készül esztergomi gyárában, a beruházás az elektromos járművek és akkumulátorcsomagok gyártását is érinti – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

Június végén megjelent véleménycikkemben amellett érveltem, hogy meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét, mert az alkalmatlan, sőt kontraproduktív annak a célnak az elérésére, hogy minél több gyermek szülessen a népességfogyás megállítása, de legalábbis lassítása érdekében. Cikkemre Tóth I. János reagált, aki  szerint az anyák szja-mentességét nem eltörölni, hanem értékelni és megfelelő időtávon vizsgálni kell. Úgy véli, a hazai demográfiai válság középpontjában nem elsősorban a nagycsaládok hiánya áll, hanem az első és második gyermek megszületésének elmaradása. Ebben a cikkben az általa felvetett állításokra válaszolok, amellett érvelve, hogy a demográfiai fordulat kulcsa – szemben az általa felvázolt megoldással – elsősorban a nagycsaláddá válás erőteljes támogatása, az „anyai életpályamodell” kialakítása lehet. A vita azonban túlmutathat a családtámogatások technikai részletein is egészen az úgynevezett családi választójoggal kapcsolatos elképzelésekig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×