Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Sulyok Tamás köztársasági elnök a válaszúti (Rascruci) Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató hagyatékát bemutató néprajzi gyűjtemény kiállításán háromnapos erdélyi magánlátogatásának első napján, 2025. augusztus 17-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Győzött a Tisza – És most mi a menetrend?

A folyamatban kulcsszereplővé lép elő a köztársasági elnök.

A választások után a köztársasági elnök legkésőbb május 12-ig hívja össze az új parlament alakuló ülését, amelyen a képviselők leteszik az esküt, és megválasztják a törvényhozás tisztségviselőit. Ugyancsak az alkuló ülésen tesz javaslatot az államfő a miniszterelnök személyére, akinek a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének voksa szükséges.

Mint az Index összeállításából kiderül, az Nemzeti Választási Bizottság (NVB) legkésőbb a szavazást követő 19. napon állapítja meg a választás országos listás eredményét, ami a mandátumkiosztás alapja. Az igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a nap május 4-e.

Az Alaptörvény rendelkezései szerint az új Országgyűlés alakuló ülését az államfőnek idén május 12-ig össze kell hívnia, a parlament a következő parlament megalakulásáig él. Ezen az ülésen az NVI elnöke egyébként beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről, a voksolás lebonyolításáról, majd ezt követően az NVB elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről. A képviselők esküt tesznek, és kezdődik a munka az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek, jegyzőinek megválasztásával.

Az alakuló ülésen hozott személyi és szervezeti döntéseket (tisztségviselők, bizottsági rendszer) természetesen a frakciók politikai megállapodása alapozza meg.

Az Alaptörvény alapján az előző kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, és ezt követően – az új kormány megalakításáig, azaz a miniszterek kinevezéséig – ügyvezető kormányként látja el feladatait. Vagyis a korábbi kabinet az újonnan felálló kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, korlátok:

  • nemzetközi szerződések kötelező hatályát nem ismerheti el
  • rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

A korábbi miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, de már miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére nem tehet javaslatot, és rendeletet is csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Az alakuló ülés egyik legfontosabb döntése az új miniszterelnök megválasztása. A kormányfő személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. Az államfő indítványáról nyílt szavazással döntenek: a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének szavazata szükséges.

A kormányfő a megválasztásával hivatalba lép.

A kormány csak később alakul meg, általában mákus legvége és július eleje közt.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×