Infostart.hu
eur:
352.88
usd:
307.87
bux:
137979.68
2026. június 19. péntek Gyárfás
A légkörbe belépő meteorok, hullócsillagok a csillagos égbolton.
Nyitókép: Unsplash

Csodálatos égi jelenségeket figyelhetünk meg

Akinek esetleg nem lenne elég az égitestek együttállása, az örülhet, mert akár csodálatos csillaghullás is megfigyelhető lehet.

Április 22-én éri el maximumát a Lyridák meteorhullása, emellett négy égitest látványos együttállása is megfigyelhető lesz az égbolton – közölte pénteken a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint az április 14. és a hónap vége között aktív Lyridák meteorraj maximumát várhatóan április 22-én, 21 óra 40 perckor éri el. Bár a raj óránként átlagosan 18 fényes hullócsillagot produkál, Magyarországról a még alacsonyan járó radiáns miatt óránként 8-10 hullócsillagot lehet majd észlelni. Az éjszaka előrehaladtával egyre több Lyrida látszhat majd az égen.

A Lyridák az egyik legrégebben ismert meteorraj: kínai feljegyzések már időszámításunk előtt 687-ben is említik.

A tájékoztatás szerint a megfigyeléshez nincs szükség távcsőre, ugyanakkor érdemes fényszennyezéstől mentes, tiszta égboltot keresni. A raj ritkán intenzívebb kitöréseket és fényes tűzgömböket is produkálhat, ilyenkor akár 90 meteor is felvillanhat óránként.

Április 22-én 21 óra után egy látványos együttállás is megfigyelhető lesz az égbolton. Az Ikrek csillagképben tartózkodó Jupiter és a Hold egymáshoz közel látszik majd, fölöttük pedig a csillagkép két legfényesebb csillaga, a Pollux és a Castor ragyog.

A négy égitest együtt egy feltűnő, álló téglalap alakot rajzol ki az égen.

Az égi jelenségek megfigyelésére a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó programmal készül, amelyről a honlapjukon olvasható részletes tájékoztatás.

Címlapról ajánljuk
Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Tanulságok a G7-csúcs után – Kína nélkül rajzolnák újra a világgazdaságot?

Véget ért Franciaországban a G7-csúcs, vagyis a világ vezető gazdaságai – Egyesült Államok, Nagy-Britanna, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország – találkozója. A francia elnökség elsődleges célja a globális egyensúlyhiányok csökkentése és a nemzetközi együttműködés megújítása. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az országok végre konkrét intézkedésekben egyeztek meg, Kína fékezése jegyében.

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×