Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A légkörbe belépő meteorok, hullócsillagok a csillagos égbolton.
Nyitókép: Unsplash

Csodálatos égi jelenségeket figyelhetünk meg

Akinek esetleg nem lenne elég az égitestek együttállása, az örülhet, mert akár csodálatos csillaghullás is megfigyelhető lehet.

Április 22-én éri el maximumát a Lyridák meteorhullása, emellett négy égitest látványos együttállása is megfigyelhető lesz az égbolton – közölte pénteken a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint az április 14. és a hónap vége között aktív Lyridák meteorraj maximumát várhatóan április 22-én, 21 óra 40 perckor éri el. Bár a raj óránként átlagosan 18 fényes hullócsillagot produkál, Magyarországról a még alacsonyan járó radiáns miatt óránként 8-10 hullócsillagot lehet majd észlelni. Az éjszaka előrehaladtával egyre több Lyrida látszhat majd az égen.

A Lyridák az egyik legrégebben ismert meteorraj: kínai feljegyzések már időszámításunk előtt 687-ben is említik.

A tájékoztatás szerint a megfigyeléshez nincs szükség távcsőre, ugyanakkor érdemes fényszennyezéstől mentes, tiszta égboltot keresni. A raj ritkán intenzívebb kitöréseket és fényes tűzgömböket is produkálhat, ilyenkor akár 90 meteor is felvillanhat óránként.

Április 22-én 21 óra után egy látványos együttállás is megfigyelhető lesz az égbolton. Az Ikrek csillagképben tartózkodó Jupiter és a Hold egymáshoz közel látszik majd, fölöttük pedig a csillagkép két legfényesebb csillaga, a Pollux és a Castor ragyog.

A négy égitest együtt egy feltűnő, álló téglalap alakot rajzol ki az égen.

Az égi jelenségek megfigyelésére a Svábhegyi Csillagvizsgáló rendhagyó programmal készül, amelyről a honlapjukon olvasható részletes tájékoztatás.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×