A kilogramm új meghatározása május 20-án lép életbe. Ezt követően a tömeg nemzetközi egységének alapja többé már nem az a platina-irídium ötvözetből készült kilogrammetalon lesz, amelyet a Párizs melletti Nemzetközi Súly- és Mérésügyi Hivatal páncéltermében őriznek.

A "nagy K" eddig érvényben lévő meghatározását az 1875-ös metrikus konferencián fogadták el, és 1889-től világszerte ezt veszik alapul. A változtatás azért vált szükségessé, mert az etalon, bármilyen ellenőrzött körülmények között is tárolták, az eltelt idő alatt vesztett atomszámából.

A kilogramm új definíciója ezentúl egy tudományos képlet, amely a fotonok energiája és hullámhossza közötti kapcsolatot meghatározó Planck-állandón alapul. A Planck-állandó Max Planck fizikusról kapta a nevét, aki a kvantummechanika terén játszott kiemelkedő szerepet.

"A mai nap fordulópontot jelent a nemzetközi rendszer egységeinek meghatározásában" - hangsúlyozta Sebastien Candel, a Francia Tudományos Akadémia elnöke, megnyitva az új definíciót elfogadó konferenciát.

A tudományos tanácskozás résztvevői egyebek mellett a globális kereskedelem és a tudományos innovációk támogatása érdekében határoztak a nemzetközi mértékegységrendszert érintő változtatásokról.

A tudósok szavazással döntöttek a kilogramm új definíciója mellett három további mértékegység definíciójának frissítéséről is. Ezek a kelvin (hőmérséklet mérése), az amper (áramerősség) és mól (anyagmennyiség).