Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Tuschek Mónika, a labor technikusa DNS-mintát tart kezében a Magyar Természettudományi Múzeum Molekuláris Taxonómiai Laboratóriumában. Az intézményben a legkülönbözőbb növény- és állatfajok, illetve az ember molekuláris markereinek - amely legtöbbször DNS - vizsgálata alapján populációbiológiai, biodiverzitási, molekuláris rendszertani, molekuláris evolúciós és konzerváció biológiai kutatások folynak. Ezek a vizsgálatok a múzeumi tárak, a növénytár, az állattár és az Embertani Tár kutatási programjaihoz kapcsolódnak, a növénytani, állattani, ökológiai, rendszertani és antropológiai kutatások elengedhetetlen részeit képezik.
Nyitókép: Kollányi Péter

Különleges gyűjtemény került végveszélybe az MTA szerint

Szakemberek úgy vélik, hogy ellehetetleníti a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának működését egy kormányzati döntés, amely alapján ismét több száz négyzetméter területről kell lemondaniuk.

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén állásfoglalást fogadott el, melyben arra kérik az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának nem kelljen további területeket átadnia a Nemzeti Pedagógus Kar részére abban az épületben, ahol mindkét intézmény működik.

A növénytár kétmilliós nagyságrendű gyűjtött anyagot tartalmaz, évente több száz hazai kutató és 30-40 külföldi kutató érkezik ide kutatni. Az anyag gyűjtése több száz évre tekint vissza: a polihisztor Kitaibel Pál gyűjteményén kívül itt található két Kossuth-szekrény (alpesi gyűjtemény), de a leghíresebb magyar botanikusok gyűjteményei is itt kaptak helyet. "A növénytár egyedi magyar kulturális érték, amit meg kell őrizni és hozzáférhető módon kell tárolni, hogy lehessen kutatni" - hangsúlyozta az InfoRádióban Fésüs László Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, az MTA Biológiai Tanulmányok Osztályának elnöke.

Most a Tündérpalotának nevezett épületben van a gyűjtemény, de az Eszterházy Károly Egyetem, illetve Nemzeti Pedagógus Kar osztozik az épületen. A korábbi területcsökkentések után még 700 négyzetméter területet át kell adniuk az egyetemnek.

"Három nagy gyűjtőteremben vannak elhelyezve ezek a szakmai és kulturális értékek, de a gyűjtemény működését ellehetetlenítené, ha még további területeket kellene átadniuk" - mondta Fésüs László, hozzátéve, hogy az átadás első szakasza már megtörtént, hiszen a 700 négyzetméterből 300-at már átadtak. "Ezek irodák és folyosói területek, most azonban már magának a gyűjteménynek a területét kellene csökkenteni - nem mintha a kutatóhelyek megszüntetése ne lett volna jelentős" - hangsúlyozta az MTA Biológiai Tanulmányok Osztályának elnöke.

A növénytár területe folyamatosan csökken: eredetileg 4000 négyzetméteres volt, de a különböző átadandó területi igényekkel az évek során 2500 négyzetméter körüli méretre redukálták. A most esedékes átadásról még januárban született döntés, ám ezzel a szakemberek szerint gyakorlatilag ellehetetlenítik a növénytár működését.

Maradjon minden így az új múzeum kialakításáig

"Az MTA által az ügyben elfogadott állásfoglalás azt az aggodalmat és igényt fejezi ki, hogy ezt a nagy szakmai, kulturális, tudományos értéket meg kell őrizni minden lehetőséget megragadva. A közgyűlés azt kéri, hogy a mostani állapot maradjon fönt, amíg végleges döntés nem születik. A Magyar Természettudományi Múzeum - amely a volt Ludovika épület egy részében működik - esetében is hosszútávú megoldás szükséges" - fejtette ki Fésüs László.

Nagyon fontos és jelentős a kormányzat azon szándéka, hogy épüljön egy új Természettudományi Múzeum, ennek megvalósítása el is kezdődött. Amíg azonban el nem készül, addig a növénytárat a jelenlegi állapotában kell megőrizni a Magyar Tudományos Akadémia álláspontja szerint - ismertette az állásfoglalás tartalmát az MTA Biológiai Tanulmányok Osztályának elnöke.

Az InfoRádió megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is az ügyben - válaszukra várunk.

A növénytár ügyében Podani János, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár nyilatkozott korábban az InfoRádióban, a beszélgetést a kapcsolódó audiófájlok között találják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×