eur:
409.24
usd:
375.37
bux:
74240.87
2024. november 5. kedd Imre
Tuschek Mónika, a labor technikusa DNS-mintát tart kezében a Magyar Természettudományi Múzeum Molekuláris Taxonómiai Laboratóriumában. Az intézményben a legkülönbözőbb növény- és állatfajok, illetve az ember molekuláris markereinek - amely legtöbbször DNS - vizsgálata alapján populációbiológiai, biodiverzitási, molekuláris rendszertani, molekuláris evolúciós és konzerváció biológiai kutatások folynak. Ezek a vizsgálatok a múzeumi tárak, a növénytár, az állattár és az Embertani Tár kutatási programjaihoz kapcsolódnak, a növénytani, állattani, ökológiai, rendszertani és antropológiai kutatások elengedhetetlen részeit képezik.
Nyitókép: Kollányi Péter

Különleges gyűjtemény került végveszélybe az MTA szerint

Szakemberek úgy vélik, hogy ellehetetleníti a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának működését egy kormányzati döntés, amely alapján ismét több száz négyzetméter területről kell lemondaniuk.

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén állásfoglalást fogadott el, melyben arra kérik az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának nem kelljen további területeket átadnia a Nemzeti Pedagógus Kar részére abban az épületben, ahol mindkét intézmény működik.

A növénytár kétmilliós nagyságrendű gyűjtött anyagot tartalmaz, évente több száz hazai kutató és 30-40 külföldi kutató érkezik ide kutatni. Az anyag gyűjtése több száz évre tekint vissza: a polihisztor Kitaibel Pál gyűjteményén kívül itt található két Kossuth-szekrény (alpesi gyűjtemény), de a leghíresebb magyar botanikusok gyűjteményei is itt kaptak helyet. "A növénytár egyedi magyar kulturális érték, amit meg kell őrizni és hozzáférhető módon kell tárolni, hogy lehessen kutatni" - hangsúlyozta az InfoRádióban Fésüs László Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, az MTA Biológiai Tanulmányok Osztályának elnöke.

Most a Tündérpalotának nevezett épületben van a gyűjtemény, de az Eszterházy Károly Egyetem, illetve Nemzeti Pedagógus Kar osztozik az épületen. A korábbi területcsökkentések után még 700 négyzetméter területet át kell adniuk az egyetemnek.

"Három nagy gyűjtőteremben vannak elhelyezve ezek a szakmai és kulturális értékek, de a gyűjtemény működését ellehetetlenítené, ha még további területeket kellene átadniuk" - mondta Fésüs László, hozzátéve, hogy az átadás első szakasza már megtörtént, hiszen a 700 négyzetméterből 300-at már átadtak. "Ezek irodák és folyosói területek, most azonban már magának a gyűjteménynek a területét kellene csökkenteni - nem mintha a kutatóhelyek megszüntetése ne lett volna jelentős" - hangsúlyozta az MTA Biológiai Tanulmányok Osztályának elnöke.

A növénytár területe folyamatosan csökken: eredetileg 4000 négyzetméteres volt, de a különböző átadandó területi igényekkel az évek során 2500 négyzetméter körüli méretre redukálták. A most esedékes átadásról még januárban született döntés, ám ezzel a szakemberek szerint gyakorlatilag ellehetetlenítik a növénytár működését.

Maradjon minden így az új múzeum kialakításáig

"Az MTA által az ügyben elfogadott állásfoglalás azt az aggodalmat és igényt fejezi ki, hogy ezt a nagy szakmai, kulturális, tudományos értéket meg kell őrizni minden lehetőséget megragadva. A közgyűlés azt kéri, hogy a mostani állapot maradjon fönt, amíg végleges döntés nem születik. A Magyar Természettudományi Múzeum - amely a volt Ludovika épület egy részében működik - esetében is hosszútávú megoldás szükséges" - fejtette ki Fésüs László.

Nagyon fontos és jelentős a kormányzat azon szándéka, hogy épüljön egy új Természettudományi Múzeum, ennek megvalósítása el is kezdődött. Amíg azonban el nem készül, addig a növénytárat a jelenlegi állapotában kell megőrizni a Magyar Tudományos Akadémia álláspontja szerint - ismertette az állásfoglalás tartalmát az MTA Biológiai Tanulmányok Osztályának elnöke.

Az InfoRádió megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is az ügyben - válaszukra várunk.

A növénytár ügyében Podani János, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár nyilatkozott korábban az InfoRádióban, a beszélgetést a kapcsolódó audiófájlok között találják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×