eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tuschek Mónika, a labor technikusa DNS-mintát tart kezében a Magyar Természettudományi Múzeum Molekuláris Taxonómiai Laboratóriumában. Az intézményben a legkülönbözőbb növény- és állatfajok, illetve az ember molekuláris markereinek - amely legtöbbször DNS - vizsgálata alapján populációbiológiai, biodiverzitási, molekuláris rendszertani, molekuláris evolúciós és konzerváció biológiai kutatások folynak. Ezek a vizsgálatok a múzeumi tárak, a növénytár, az állattár és az Embertani Tár kutatási programjaihoz kapcsolódnak, a növénytani, állattani, ökológiai, rendszertani és antropológiai kutatások elengedhetetlen részeit képezik.
Nyitókép: Kollányi Péter

Különleges gyűjtemény került végveszélybe az MTA szerint

Szakemberek úgy vélik, hogy ellehetetleníti a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának működését egy kormányzati döntés, amely alapján ismét több száz négyzetméter területről kell lemondaniuk.

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén állásfoglalást fogadott el, melyben arra kérik az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának nem kelljen további területeket átadnia a Nemzeti Pedagógus Kar részére abban az épületben, ahol mindkét intézmény működik.

A növénytár kétmilliós nagyságrendű gyűjtött anyagot tartalmaz, évente több száz hazai kutató és 30-40 külföldi kutató érkezik ide kutatni. Az anyag gyűjtése több száz évre tekint vissza: a polihisztor Kitaibel Pál gyűjteményén kívül itt található két Kossuth-szekrény (alpesi gyűjtemény), de a leghíresebb magyar botanikusok gyűjteményei is itt kaptak helyet. "A növénytár egyedi magyar kulturális érték, amit meg kell őrizni és hozzáférhető módon kell tárolni, hogy lehessen kutatni" - hangsúlyozta az InfoRádióban Fésüs László Széchenyi-díjas orvos, biokémikus, az MTA Biológiai Tanulmányok Osztályának elnöke.

Most a Tündérpalotának nevezett épületben van a gyűjtemény, de az Eszterházy Károly Egyetem, illetve Nemzeti Pedagógus Kar osztozik az épületen. A korábbi területcsökkentések után még 700 négyzetméter területet át kell adniuk az egyetemnek.

"Három nagy gyűjtőteremben vannak elhelyezve ezek a szakmai és kulturális értékek, de a gyűjtemény működését ellehetetlenítené, ha még további területeket kellene átadniuk" - mondta Fésüs László, hozzátéve, hogy az átadás első szakasza már megtörtént, hiszen a 700 négyzetméterből 300-at már átadtak. "Ezek irodák és folyosói területek, most azonban már magának a gyűjteménynek a területét kellene csökkenteni - nem mintha a kutatóhelyek megszüntetése ne lett volna jelentős" - hangsúlyozta az MTA Biológiai Tanulmányok Osztályának elnöke.

A növénytár területe folyamatosan csökken: eredetileg 4000 négyzetméteres volt, de a különböző átadandó területi igényekkel az évek során 2500 négyzetméter körüli méretre redukálták. A most esedékes átadásról még januárban született döntés, ám ezzel a szakemberek szerint gyakorlatilag ellehetetlenítik a növénytár működését.

Maradjon minden így az új múzeum kialakításáig

"Az MTA által az ügyben elfogadott állásfoglalás azt az aggodalmat és igényt fejezi ki, hogy ezt a nagy szakmai, kulturális, tudományos értéket meg kell őrizni minden lehetőséget megragadva. A közgyűlés azt kéri, hogy a mostani állapot maradjon fönt, amíg végleges döntés nem születik. A Magyar Természettudományi Múzeum - amely a volt Ludovika épület egy részében működik - esetében is hosszútávú megoldás szükséges" - fejtette ki Fésüs László.

Nagyon fontos és jelentős a kormányzat azon szándéka, hogy épüljön egy új Természettudományi Múzeum, ennek megvalósítása el is kezdődött. Amíg azonban el nem készül, addig a növénytárat a jelenlegi állapotában kell megőrizni a Magyar Tudományos Akadémia álláspontja szerint - ismertette az állásfoglalás tartalmát az MTA Biológiai Tanulmányok Osztályának elnöke.

Az InfoRádió megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is az ügyben - válaszukra várunk.

A növénytár ügyében Podani János, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár nyilatkozott korábban az InfoRádióban, a beszélgetést a kapcsolódó audiófájlok között találják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×