Az Európai Űrügynökség – az ESA – űrmissziója a PLATO. Az ennek keretében építendő űrtávcső-rendszeren 26 viszonylag kis méretű távcső lesz, amelyekkel távoli, csillagok körül keringő bolygókat, úgynevezett exobolygókat, Naprendszeren kívüli planétákat fogunk keresni – mondta a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Fizikai Kutatóintézetének munkatársa.

Szabó Róbert indoklásként hozzátette: ez azért fontos küldetés, mert egyrészt a csillagászok szeretnék tudni, hogy a Naprendszerünk hogyan alakult ki, másrészt kérdés, hogy lehetnek-e máshol olyan helyek az univerzumban, ahol van élet.

Felidézte: a NASA még most is zajló küldetése, a Kepler űrtávcső több mint kétezer exobolygót fedezett fel. A felvételei alapján már nagyon pontos statisztikákkal rendelkezünk arról, hogy más csillagok körül milyen típusú bolygók, milyen gyakorisággal fordulnak elő.

„A Kepler projektben egy nagy méretű távcső figyelte az égboltnak egy viszonylag kis részét, és eléggé halvány csillagok körül fedezte fel ezt a sok bolygót és bolygórendszert.

A PLATO azonban szakít ezzel a hagyománnyal: megpróbálunk nagyobb területet lefedni, minél fényesebb csillagok körül megtalálni a bolygórendszereket”

- ismertette az új űrtávcső újítását a csillagász.

Ez azért hasznos, mert ha fényes és közeli csillagok körül találunk bolygókat, azokat sokkal könnyebb lesz később alaposan megvizsgálni. Például a légkörüket, méretüket, a bolygórendszer korát is sokkal könnyebb meghatározni – fűzte hozzá a Tudományos Akadémia Csillagászati Fizikai Kutatóintézete munkatársa.

„Eddig egy nagyon szűk tartományban vizsgáltuk az égboltot, ahol nagyon pontos statisztikát kaptunk. Most pedig szeretnénk az egész égboltra kiterjeszteni ezt a vizsgálatot, és még pontosabb statisztikát kapni arról, hogy a közeli csillagok körül például milyen gyakran fordulnak elő a Földhöz hasonló bolygók. Ehhez több kisebb távcsővel fogunk egy nagyobb területet viszonylag pontosan monitorozni” - részletezte Szabó Róbert.

A műszereket egy nemzetközi konzorcium építi, amelyben magyarok is részt vesznek. Már a kezdetek kezdetétől ott vannak a magyarok, és három területen járulnak hozzá a PLATO sikeréhez.

„A tudományos területen a magyar tudósok a bolygókat és a csillagokat fogják vizsgálni. Algoritmusokat fejlesztünk – például az űrtávcső központi számtógépén futó algoritmusokat –, amelyek az adatfeldolgozást fogják segíteni. A harmadik terület pedig a műszerépítés; egy magyar cég már elkezdte a tervezését egy nagyon fontos alkatrésznek, egy központi tápegységnek, ami összehangolja mind a 26 távcsőnek a működését és szinkronban tartja az egész műszeregyüttest” - ismertette a Tudományos Akadémia Csillagászati Fizikai Kutatóintézete munkatársa.

Most indul az űrtávcső építése, és kilenc év múlva, 2026-ra tűzték ki az indulást

– igaz, ilyen űrprojektekben egy-két év csúszás időnként előfordulhat. A tervek szerint legalább négy évig fog működni az űrtávcső – ha semmilyen meghibásodás nem jön közbe –, és annyi adatot generál, hogy utána még évekig, évtizedekig is munkát fog adni a tudósoknak. Így a kezdeti koncepciótól az utolsó adatok letöltéséig és az utolsó adatmorzsák kimazsolázásáig ez egy sok évtizedes folyamat – mondta a csillagász.

„Ennek körülbelül a közepén vagyunk, egy nagyon fontos pillanatban,

amikor tulajdonképpen az egész űrmisszió hardvere, az űrbe kerülő űrtávcsőrendszer megépítése elkezdődhet” - hangsúlyozta Szabó Róbert.