Ez a viselkedés ma is megfigyelhető néhány madárnál és a mostani felfedezés azt sugallja, hogy a két lábon járó, húsevő theropodák (szörnylábúak) csoportjába tartozó dinoszauruszok is éltek a gyakorlattal nagyjából 100 millió évvel ezelőtt.

A denveri Colorado Egyetem szakértője, Martin Lockley szerint az őshüllők, vélhetően hímek, a jelek szerint csoportokba gyűltek és "eszeveszett kapirgálásba kezdtek" a karmos lábaikkal, hogy magukhoz vonzzák a nőstényeket.

Felépítésüket tekintve a theropodák olyanok voltak, mint a Tyrannosaurus rex (T. rex) kisebb verziói. A kaparásnyomok mellett talált lábnyomok különböző testhosszokra utalnak: a legnagyobb példány nagyjából négy méter lehetett az orra hegyétől a farka végéig.

A talajba vájt mélyedések hossza az 1,8 métert is eléri. A leleteket az egyesült államokbeli Colorado állam négy helyszínén találták. Lockley a Scientific Reports című folyóiratban számolt be az eredményekről.

A Maryland Egyetem őslényszakértője, Thomas Holtz Jr. szerint ésszerű feltételezésnek tűnik, hogy theropodáktól származnak a nyomok, ugyanakkor nem biztos, hogy azok párzási szertartáshoz köthetőek.

A szakember szerint bármilyen tevékenységet is űztek a dinoszauruszok az érintett területeken, a nyomok alátámasztják azt a tényt, hogy az őshüllők életét több minden töltötte ki, például a vadászat, a zabálás és a harc.