"A Föld folyamatosan lassul, a saját tengelye körüli forgása átlagosan 2 ezredmásodperccel késik naponta" - magyarázta Daniel MacMillan, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának tudósa.

A lassulást az árapályerők okozzák, de közrejátszanak más tényezők is, például a bolygónk belsejében játszódó folyamatok, a kőzetlemezek mozgása, vagy a légköri és óceáni áramlatok dinamikájában bekövetkező változások - idézte MacMillant az EScience News hírportál.

Ennek folytán egy szoláris nap valójában nem 86400 másodpercből áll, ahogy a nagy pontosságú atomórák alapján kiszámított egyezményes koordinált világidőből következne, hanem 86400,002 szekundumig tart.

Az eltérést a szökőmásodperc hivatott kiegyenlíteni, amelynek fogalmát a Nemzetközi Csillagászati Unió vezette be 1970-ben, amikor az atomórák használatával nyilvánvalóvá vált, hogy nem egyenletes a Föld forgása.

A szökőmásodperc nemzetközi alkalmazása 1972. január 1-jével kezdődött, szokásos napja június 30. vagy december 31., amikor éjfélkor egy szekundummal meghosszabbodik a nap. Az extra másodperc beiktatását a párizsi székhelyű Nemzetközi Földforgási és Referenciarendszer Szolgálat (International Earth Rotation and Reference Systems Service) jelenti be.

Két szökőmásodperccel hosszabbodott meg az év 1972-ben, majd 1999-ig minden évben beiktattak egy-egy szökőmásodpercet, azóta viszont ritkábbá váltak az "évhosszabbítások". Az idei lesz a 26. alkalom, amikor beiktatnak egy szökőmásodpercet. Az eddigi szökőmásodpercekből 15-öt szilveszterkor, az ideivel együtt 11-et pedig június utolsó napján iktattak be.