A dublini viking sírok katalogizálását célul kitűző kutatás 1999-ben indult. A projektben részt vevő régészek szerint meghökkentően magas az ír főváros alatt fekvő viking sírok száma. A 18. századtól kezdve 1934-ig legalább 59 viking sírt fedeztek fel a környéken.

Az értékes leletek magas száma nemcsak azt bizonyítja, hogy a régészek többségében nemesi sírokat tártak fel, hanem azt is, hogy a Kr. u. 9. és 10. században Dublin fontos és gazdag település volt - olvasható az Irish Central hírportálon.

A kutatás emellett rávilágított arra is, hogy nem túloznak azok a középkori évkönyvek, amelyek nagyszámú viking harcos Dublinba érkezéséről számolnak be ebben az időszakban. A feltevést erősíti az a 2003-ban feltárt négy viking sír is, amelyeket a régészek Kr.u. 670 és 882 közé datálnak.

"Hallottak erről az emberekkel és arannyal teli kicsi szigetről, és a fosztogatók elkezdtek özönleni. Dublin a 9. század kereskedelmi fővárosává vált" - mondja régész Linzi Simpson.

A komoly viking jelenlét ellenére a kutatások eddig nem találtak számottevő viking DNS-t a mai ír lakosság vérében. A közös brit-ír "Genes of Celts, Vikings and Normans" (A kelták, a vikingek és a normannok génjei) elnevezésű projekt ezért arra törekszik, hogy viking eredetű családnevekkel rendelkező írek vérében mutassa ki a viking örökség bizonyítékát.

"Minden amit eddig a vikingekről tudtunk, tévedés volt. A nézet, miszerint a vikingek aktivitása az Ír-tenger környékére koncentrálódott, de a sziget nyugati részét nem érintette, hibás (...) A vikingek letelepedtek a nyugati part mentén is, és keveredtek a bennszülött írekkel" - idézte az Irish Central Eamonn Kelly-t, az ír Nemzeti Múzeum munkatársát. "Mindenki nyert ezzel: a vikingek új technológiával érkeztek és beindították a távolsági kereskedelmet. És integrálódtak a helyi környezetbe" - tette hozzá Kelly.