Az állatok génjeiben is megfigyeltek kisebb változásokat - tudósított a BBC a Nature tudományos lapban ismertetett kutatásról. A tudósok szerint az uralkodó éghajlati minta megváltozása hatással volt a medvefókák elsődleges táplálékforrásának, a világítórákoknak a mennyiségére.

"Az elmúlt 27 év alatt 8 százalékkal csökkent az újszülött fókabébik súlya. A nőstények később - legalább egy vagy két évvel idősebb korban - kezdenek szaporodni, akkor viszont nagyobb a testük, mint három évtizede: ez a sok emlősállatnál megfigyelt táplálkozási stressz klasszikus tünete" - mondta Jaume Forcada, a Brit Antarktiszi Kutatóprogram (BAS) munkatársa.

A kutatás központi bázisa a dél-atlanti régió Dél-Georgia szigete mellett található Bird-sziget, ahonnan az 1980-as évek eleje óta figyelemmel kísérik a medvefókák viselkedését és egészségi állapotát. Új jelentésükben a kutatók arról írtak, hogy a világítórákok egyre bizonytalanabbul érkező utánpótlása és a medvefókáknál észlelt változások összefüggnek.

Különösen rossz években, amikor kevés a világítórák Dél-Georgia vizeiben, a velük táplálkozó ragadozók szaporodása is megsínyli a hiányt. A víz sok fókabébi és pingvinfióka tetemét mossa ilyenkor a partokra.

A világítórákokat messze délről, az Antarktiszi-félsziget felől és a Déli-sarkvidék nyugati oldaláról szállítják a tengeráramok Dél-Georgiába. Bőségüket erősen befolyásolja a tengeri jég mennyisége, mivel védelemként és élelemforrásként is szükségük van rájuk: a jégtáblák alján növő algákon élnek.

Az Antarktisz nyugati szektorában - szemben más területekkel - évek óta olvad a tengeri jég. A brit kutatók ezt most összekapcsolták az Antarktiszi Oszcilláció (Southern Annular Mode, SAM) nevű légköri jelenséggel, melynek pozitív fázisa viharokkal, erős szelekkel, több esővel és melegebb hőmérséklettel gátolja meg a tengeri jég képződését.

Forcada elmondta: történelmi rekordot ért el a SAM pozitív fázisa az 1990-es években. Tanulmányukban nemcsak azt a periódust vették figyelembe, amikor az időjárási adatokat rögzítették, hanem ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a légköri jelenség változásait. "A világítórákok mennyisége és az ellátás megbízhatósága erősen összefügg a SAM-jelenséggel" - következtetett Forcada.

Genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy a fókamamák ma jobban különböznek egymástól, mint húsz éve. A genetikai változatosság általában előny, mert így a populáció jobban ellenállhat a betegségeknek és a környezeti fenyegetéseknek.

A kutatók azonban ezt a változatosságot nem figyelték meg a fókabébiknél. Kétféleképpen magyarázták: egyrészt az utódok genetikai sokfélesége a hímek génjeitől is függ, másrészt a nehezedő körülmények miatt a gyengébb kicsinyek elhullanak.

A déli-sarkvidéki medvefókák jelenleg sokan vannak, túlélték a pusztítást, melyet vadászatuk okozott, és sikeresen újra elszaporodtak. A kutatók azonban figyelmeztettek: ha az utódok száma így csökken és a táplálékellátás bizonytalan marad, a dél-georgiai populáció hanyatlásnak indulhat.