Infostart.hu
eur:
389.76
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 24. szerda Ádám, Éva

Így rombolják le Tokaj-Hegyalja mítoszait

A Tokaj-Hegyaljával kapcsolatos mítoszokat le kell rombolni, állítja egy történész, aki olyan levéltári adatokra hivatkozik, amelyek bizonyítják, hogy az 1200-as évektől már magas színvonalú szőlőtermesztés folyt Hegyalján. Az InfoRádiónak nyilatkozó Nagy Kornél, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa olyan 13., 14. és 15. századi levéltári forrásokat talált, amelyek több fontos szőlőhegyet említenek, vagyis írásos bizonyítékok is vannak arra, hogy 5-600, de több esetben akár 700 éve folyik magas minőségű szőlőtermesztés a ma is legjobbaknak tartott hegyaljai termőterületeken.

Egy történésznek az a feladata, hogy mítoszokat romboljon. Azokkal a mítoszokkal mindenképpen le kell számolni, amelyek még mindig meghatározzák a Tokaj-Hegyaljával kapcsolatos gondolkodást - vélekedik Nagy Kornél történész. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa arról is nyilatkozott az InfoRádió bormagazinjának, hogy az eddigi vélekedéstől eltérően már jóval előbb, az 1200-as évek végétől kezdve magas színvonalú szőlőtermesztés folyt Hegyalján. Eddig a szőlőhegyek történetét többnyire csak a 16. vagy a 17. századig lehetett visszavezetni. A mostani kutatások alapján azonban több fontos termőterület, szőlőhegy esetében írásos említések kerültek elő a 14., 15., vagy akár a 13. századból.

Tehát 5-600, de több esetben akár 700 éve folyik magas minőségű szőlőtermesztés a ma is legjobbaknak tartott hegyaljai termőterületeken.

A korábbi vélekedés szerint Szepsi Lackó Máté készítette az első aszúbort, a 17. század első felében. Néhány éve azonban a Borbarát magazinban Zelenák István tokaji történész publikált egy olyan okleveles forrást, amely szerint már a 16. század második felében, 1571-ben aszúbor készült Tokaj-hegyalján.

Nagy Kornél kutatásai azt igazolják, hogy az 1200-as évektől írásos nyoma van a hegyaljai szőlőkultúrának. Az aszú korábbi említését nem sikerült fellelni, de a történész elmondta: a források alapján lehet tudni, hogy miként folyt a szőlőművelés és mikor volt a szüret. Ezek az adatok nem bizonyítják, hogy aszúborok is készültek, de olyan termelési körülményekre utalnak, hogy elvileg elképzelhető, hogy a 16. századi említést megelőző évszázadokban is készülhetett aszú, vagy legalábbis szamorodni típusú édes bor.

A történész kutatásainak eredménye várhatóan fél éven belül, egy Mádról szóló ismeretterjesztő kiadványban jelenik majd meg. Nagy Kornél azt is elmondta: a borvidékre vonatkozó legújabb kutatásokat néhány év múlva egy tudományos munka formájában is szeretné majd publikálni.

A történésszel készült interjút a Hordóminta magazin augusztus 29-i műsorában hallgathatja meg.

Szerző: Kovács András István

Címlapról ajánljuk
Ősi ösztöneinknek engedünk a karácsonyi túlevéssel, ám ez leküzdhető

Ősi ösztöneinknek engedünk a karácsonyi túlevéssel, ám ez leküzdhető

Tóth Tamás táplálkozási szakértő az InfoRádióban arról beszélt, hogy vannak módszerek, amelyekkel azok is átvészelhetik drasztikus súlygyarapodás nélkül az ünnepeket, akik egyébként sem étkeznek és élnek túl egészségesen. Ha viszont megtörtént a baj, és „bűnbe estünk”, akkor sincs minden veszve.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×