A meningitisz az agyburkok, azaz az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladásos megbetegedése. A fertőzést vírusok és baktériumok okozzák, ám míg az előbbiek általában ártalmatlan, rövid lefolyású betegséget idéznek elő, utóbbiak sokkal súlyosabb lefolyású, az esetek 14 százalékában halállal végződő folyamatért felelősek.

A tudósok már korábban is feltételezték, hogy egyes emberek génmintázatuk okán könnyebben betegednek meg, mint mások, de mivel a kutatást kisszámú betegcsoport bevonásával végezték, nem sikerült egyértelműen bizonyítani az összefüggéseket.

A nemzetközi kutatócsoport az egyik legveszélyesebb kórokozóval, a Neisseria meningitidis nevű baktérium által kiváltott agyhártyagyulladással foglalkozott. A vizsgálatban 1400 ilyen betegségen átesett DNS-ét hasonlították össze 6000 egészséges egyén génmintázatával.

Első lépésként a kutatók 475 agyhártya gyulladásos brit beteg teljes genetikai kódját térképezték fel, valamint 4700 egészséges személyét. Ezután sikerült egyértelmű eltérést kimutatniuk az immunválaszért felelős gének kis csoportjai között. A tanulmány következő fázisában két másik európai populáció képviselőit is bevonták a vizsgálatba, ugyanilyen eredménnyel.

Michael Levin, az Imperial College London professzora, a tanulmány szerzője hangsúlyozta: a felfedezés révén a meningitisz B ellen fejleszthető ki oltóanyag, amely az agyhártya gyulladásos esetek többségét okozza Nagy-Britanniában.