Svéd kutatók a Pediatrics című szakfolyóiratban számoltak be a rákbetegség kockázatának emelkedéséről, hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez vélhetően nem az IVF-eljárásnak tudható be, hanem inkább más tényezőknek, például annak, hogy a lombikbabák gyakrabban születnek túl korán, többször jelentkezik náluk légzési probléma a szülés közben, valamint gyakori a többes terhesség is. Kiemelték azt is, hogy a rákkockázat abszolút értéke így is alacsony.

Mint Bengt Kallen, a lundi egyetem munkatársa elmondta, a rendelkezésre álló adatokból nem számítható ki a kockázat abszolút mértéke, ám a gyerekkori rákok teljes kockázata nem éri el a két ezreléket - IVF után ez a kockázat három ezrelék körüli, ami még mindig igen kicsi egyéni kockázatot jelent. Hozzátette, hogy ez a kockázati szint nem kellene, hogy befolyásolja a párokat, amikor az IVF alkalmazását fontolgatják.

Korábbi tanulmányukban Kallen és munkatársai 16 280, IVF technika segítségével világra jött svéd gyerek egészségét követték nyomon 1-től 20 éven keresztül. Ebben a csoportban a várható 21 helyett 29 rákos megbetegedést regisztráltak, ekkora különbséget azonban akár a véletlen is okozhat.

A mostani tanulmányban kiterjesztették a követési időt, és további gyerekeket is bevettek a vizsgálati csoportba, így a tanulmányban szereplők teljes létszáma megközelítette a 30 ezret. Az így kibővült vizsgálatban 53 rákos esetet találtak, miközben ekkora létszámnál az átlagnépességre vonatkozó adatok alapján 38 daganatos eset volt várható. E számok alapján a szervezeten kívüli megtermékenyítéssel született gyerekeknél 42 százalékkal mutatkozott nagyobbnak a rákkockázat, mint azoknál, akik nem így fogantak.

Az 53 tumoros eset közül 18 volt vérrák (a várt 12 helyett), 15 a központi idegrendszer daganata (a várt 8 helyett) és 2 szemtumor (a várt 1 helyett).