Jóllehet akár ötszáz nagymacska is élhet a természetben, az állomány eddigi legteljesebb genetikai elemzése kimutatta, hogy az effektív, tehát szaporodó állomány ennél sokkal kisebb, ami megpecsételheti a szibériai tigris sorsát.

Ez a legritkább tigris alfaj. A huszadik század elején még kilenc alfaj létezett, a tigrisek egyedszáma pedig mintegy százezerre rúgott világszerte. Az embernek köszönhetően három alfaj azóta kipusztult - a jávai, a bali és a kaszpi tigris. Mára már alig háromezer tigris élhet az egész világon.

A szibériai tigris az alfajok legnagyobbika. Száz évvel ezelőtt ez az alfaj is csaknem kihalt, korábbi elterjedési területe több mint kilencven százalékáról eltűnt. Az 1940-es évekre csupán húsz-harminc egyed maradt a vadonban. Azóta a vadászati tilalom és a természetvédelmi erőfeszítések hatására lassacskán magához tért az alfaj. Mára ötszázra tehető a vadon élő állomány, míg fogságban 421 egyed él.

A Molecular Ecology című szaklapban megjelent elemzés szerint - amelyet a BBC hírportál (www.bbc.co.uk) ismertetett - azonban az alfaj genetikai állománya nem gyarapodott. A kanadai British Columbia Egyetem kutatói, Michael Russello és Philippe Henry más egyetemekkel együttműködve megpróbálták kielemezni a fennmaradó vadon élő populáció genetikai állományát. Ehhez mintegy kilencvenöt tigris ürülékéből gyűjtöttek DNS-mintákat a szibériai tigris ma ismert elterjedési területének egészéről.

"Annak ellenére, hogy a megfigyelések szerint ötszázhoz közelít a szibériai tigrisek száma, a populáció úgy viselkedik, mintha csak huszonhét-harmincöt egyedből állna" - mondja Russello.

Ez a vadon élő tigrisek esetében a valaha felmért legalacsonyabb genetikai sokféleség. Általában egy állatcsoport effektív populációja kevesebb, mint ahányan tényleg vannak, mivel akadnak nem szaporodó egyedek is, vagy eltolódott az ivararány. A szibériai tigrisnél azonban szembetűnő, hogy mennyivel kisebb az effektív populáció, mint a felmért állomány.

A vizsgálatból kiderült az is, hogy a fennmaradó szibériai tigrisek két alpopulációra váltak szét, amelyek ritkán vegyülnek. Az elemzések szerint jó, ha három tigrisnek sikerült átlépni a két oroszországi élőhely között húzódó, emberi hatásokkal terhelt választóvonalat. Ez tovább csökkenti az effektív populációt. Hacsak nem létesülnek átjárók a választóvonalon, a Kínához közelebbi populáció el fog tűnni, és ez ellehetetleníti a szibériai tigris tervezett visszatelepítését Kínába.

Jó hírrel is szolgáltak azonban a kutatók: a húsz vizsgált fogságban élő tigris genetikai állományában megőrződtek olyan génváltozatok, amelyek a természetben már eltűntek.

"Most, hogy lehet tudni, mely génváltozat mely egyedhez tartozik, szelektíven lehet tenyészteni az alfajt, hogy fennmaradjanak az egyedülálló és ritka változatok - véli Russello. - Az elképzelés az, hogy e változatokat valamikor majd vissza lehet csempészni a vadon élő populációba, ha már biztos visszatelepítési stratégiák birtokában leszünk."