Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Jobban jár, aki korán hal!

Megbolygatja a táplálékláncot a klímaváltozás, és ez valószínűleg a rövidebb élettartamú állatfajoknak kedvez majd, amelyek a hosszabb ideig élő, és gyakran nagyobb testű riválisaiknál jobban elviselik a hőmérséklet ingadozást - állítják német és kanadai tudósok.

Az állatok fizikai jellemzőinek alapos vizsgálata alapján német és kanadai tudósok megállapították, hogy a különböző fajok nagyon különböznek abban a tekintetben, hogy milyen hőmérsékleti szélső értékek között képesek a leghatékonyabban táplálkozni, nőni és szaporodni. Ez pedig azt is jelenti, hogy mindegyik fajra másképpen hat majd a klímaváltozás.

"A klímaváltozás azokat az állatokat fogja a legkevésbé hátrányosan érinteni, amelyeknél nagy a különbség a két szélsőérték között, rövidebb az élettartamuk és genetikailag gazdag a populáció" - számoltak be vizsgálatuk eredményéről a Science magazinban.

A nagyméretű halaknál - mint például a tőkehalnál - nagyon kicsi a különbség a két szélsőérték között. A tőkehalak észak felé vándorolnak az Atlanti-óceánban, részben azért, mert kevesebb a táplálék. Ez pedig azt is jelenti, hogy a fiatal példányoknak nagyobb energiájukba kerül megszerezni a táplálékot - és végeredményben, lassabban nőnek.

Ugyan a tengeri élővilágra koncentráltak, de úgy vélik, ugyanez igaz a szárazföldi állatokra is - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Hans Poertner, az Alfred Wegener Sarki és Tengeri Kutatóintézet munkatársa.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 06:48
×
×
×
×