Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Nincsenek jótékony hatással az ekcémára a probiotikumok

A közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül hatnak pozitívan az ekcémára a probiotikumok, a jótékony baktériumok. Sőt, sok esetben még veszélyesek is lehetnek.

Bélhurutot okozhat néhány, barátságosnak titulált baktérium, amelyek joghurtokban és egészségitalokban fordulnak elő.

A kutatók tizenkét tanulmányt néztek át, amelyek összesen nyolcszáz ekcémás gyermeket vizsgáltak, és azt találták, a probiotikumok nem enyhítenek a kiütéseken és a viszketésen. Az egymástól független tanulmányok 46 páciense ráadásul olyan mellékhatásokról számolt be, mint a bélfertőzés és egyéb bélproblémák.

Minden húsz emberről egy ekcémás, a gyermekeknek azonban az ötöde küzd a betegséggel az Egyesült Királyságban. A betegség kialakulásának több oka is lehet, a tanulmányok azonban azt mutatják, az ekcémásoknak másféle baktérium van a beleikben. Ezért ajánlják az orvosok sokaknak, hogy probiotikumokkal kezeljék magukat.

A probiotikumokat eddig olyan, úgynevezett "jó" baktériumokként (nem-kórokozó, nem-mérgező) tartották számon, amelyek eljutnak a vastagbélbe, és ott jótékony hatást fejtenek ki.

Azonban a londoni Imperial College kutatója, Dr. Robert Boyle úgy találta, mindez nem igaz. "Nincs rá semmiféle bizonyíték, hogy a probiotikumok szedése hatásos kezelést jelentene az ekcémára nézve" - mondja. Ráadásul bizonyos emberekre nézve még veszélyesek is lehetnek, például a csecsemőkre.

Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy más, tesztelés alatt álló probiotikumok viszont hatásosak lehetnek az ekcéma kezelésében. Ha pedig terhesség alatt szedjük őket, vagy az újszülöttek életének első hetében adjuk nekik, azzal megelőzhetjük a betegség kialakulását.

A Manchesteri Egyetem professzora, Ashley Woodcock szerint ugyanakkor nem ismerjük, milyen hosszú távú hatásai lehetnek a csecsemőknek beadott probiotikumoknak, és csak klinikai felügyelettel szabadna szedni azokat.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×