Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Globális felmelegés: a hegyekbe költöznek a trópusi állatok?

Nem csupán a jegesmedvéket veszélyezteti a globális felmelegedés: a trópusi állatoknak is melegük kezd lenni, és várhatóan a hegyekbe költöznek majd. Helyükre azonban senki nem lép, mivel nincs olyan faj, amelyik elviselné majd a forróságot. A folyamat már megkezdődött Európában és az Egyesült Államokban.

A globális felmelegedés következtében túlságosan meleg lehet a trópusokon, ami nem tesz jót számos, arrafelé őshonos állatfajnak, amelyek valószínűleg északabbra (illetve a déli féltekén délebbre) vagy a hegyekbe költöznek majd. Azaz a felmelegedés nem csupán a jegesmedvéket veszélyezteti, hanem a forró égöv fajait is.

"Ha a globális felmelegedés úgy folytatódik, ahogyan eddig, akkor Costa Ricán 3 fokkal lesz melegebb a következő században" - figyelmeztetett a connecticuti egyetem professzora, Robert Colwell.

A tudós és kollégái azt jósolják, hogy ha a trópusokon megemelkedik az átlaghőmérséklet, a ma száz méteres tengerszint feletti magasságon tipikus klíma hatszáz méterrel feljebb "költözhet", a hegyekbe.

A kutatócsoport kétezer állat- és növényfaj adatait elemezte Costa Ricán. Ezeknek a fele költözne teljesen új területre feltételezésük szerint.

Az egyébként nem új jelenség, hogy egyes fajok a szokatlan meleg elől fölköltöznek a hegyekbe; Európában és az Egyesült Államokban már tapasztaltak ilyet.

Kifogynak az állatokból, az állatok pedig az élőhelyekből

Az alföldi populációk létszáma így lecsökken, és a biológiai sokszínűség is kárt szenved, márcsak azért is, mert nincsenek olyan fajok, amelyek a távozók helyébe léphetnének. A magasabb régiókban viszont könnyebben kifogynak majd az állatok az élőhelyekből.

Mindezek ellentmondanak más tudósok azon feltételezésének, miszerint a trópusi fajokat nem érinti komolyan a globális felmelegedés. A feltételezés azon alapszik, hogy az éghajlat 5-50 millió évvel ezelőtt jóval melegebb volt, mint most. Ugyanakkor Colwell szerint még sok kutatásra, tanulmányra van szükség, amíg igazán biztosat tudnak mondani.

A Science folyóiratban megjelent egy másik cikk is, amelyet a Berkeley kutatói jegyeznek, a Yosemite nemzeti park emlősei populációinak változásait elemzi úgy, hogy összehasonlítja 1918-as állapotot a mostanival.

Nem meglepő módon azt találták, hogy az egerek és a hozzájuk hasonló rágcsálók már most magasabb területekre költöztek. Az emlősöknek körülbelül a fele cselekedett ugyanígy.

Ugyanakkor mindez nem változtatott a park biodiverzitásán, de a fajok egymással való érintkezését, kommunikációját igen. Ilyen változások ugyanakkor mindig is történtek, ami új lehet, az a folyamat fölgyorsulása.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×