Jurij Kazikin végrehajtó vidéki kiküldetésbe tartott, amikor az út mellett hatalmas megkövesedett fatörzseket látott, néhol még a kéreg is megmaradt, látszanak az évgyűrűk is.

A férfi a környéken kérdezősködve megtudta: tavaly nyáron egész erdőre való megkövesedett fát ástak ki, és lerakták a törzseket az út mentén. A végrehajtó megkereste a közeli természetvédelmi terület vezetőjét, és ketten elvittek egy méteres darabot a csitai geológiai múzeumba, ahol ekkora darabokat még nem láttak.

A múzeum munkatársai azt vizsgálják, milyen fa lehetett annak idején a kődarab, de a korábban fellelt kisebb darabok között már találtak a mai pálmafák ősétől származót: levelei az itt élő dinoszauruszok táplálékául szolgáltak.

A jelek szerint a Bajkálon túli területen valamikor trópusi őserdők voltak, amelyeket valamilyen katasztrófa során víz, vagy agyag légmenetesen betakart. Ezért a fák nem tudtak elrohadni, az ásványi sók kiszorították belőlük a szerves vegyületeket, így megkövültek, megőrizve formájukat, helyenként kérgüket, leveleiket is.

Világszerte kevés megkövesedett erdő ismert. A leghíresebb az Egyesült Államokban, Arizona és Új-Mexikó államok határán lévő Petrified Forest - Megkövesedett erdő - Nemzeti Park, amelyet a világon egyedülállóként hirdetnek. A különböző földtörténeti korszakokból azonban van hasonló például Görögországban - Leszbosz szigetén -, Argentínában (Patagóniában), Egyiptomban, Namíbiában és Szudánban. A legősibb - mintegy 570-250 millió éves - megkövült fák az ukrajnai Alekszejevo-Druzskovka járásban láthatók.

A megkövesedett erdők mindenhol szigorú védelem alatt állnak és turisták tömegeit vonzzák.