Amerikai kutatók arra a megdöbbentő következtetésre jutottak, hogy 30 százalékkal növeli a leggyakoribb gyermekkori leukémia, az akut lymphoblastos leukémia (ALL) kialakulásának veszélyét, ha a kicsik nem járnak közösségbe. Ezt 14 kutatás eredményének áttekintése után állapították meg, amelyek során összesen 20 ezer gyereket vizsgáltak; közülük hatezer volt leukémiás.
A Berkeley Egyetem kutatói az eredményről a londoni leukémia konferencián számolnak majd be.
A leukémia a gyerekek körében legelterjedtebb rákbetegség az iparilag fejlett államokban; minden kétezredik gyereket érinti. Az esetek 80 százalékát adja az akut lymphoblastos leukémia, amely gyakran 2-5 éves korban alakul ki.
A kutatók feltételezése szerint a gyermekkori leukémia kialakulásának két fő oka lehet: a legfontosabb valószínűleg egy genetikai mutáció, amelyet valami - például egy fertőzés - "beindít".
Így azt is feltételezik, hogy ha a gyerekek kis korukban kapcsolatba kerülnek fertőző betegségekkel - amelyeket a legkönnyebben közösségben lehet elkapni -, akkor megerősödik az immunrendszerük - és adott esetben a leukémia ellen is védettebbekké válhatnak.
És ez fordítva is igaz lehet, vagyis, ha kiskorban "nincs dolga" az immunrendszernek, akkor nagyobb az esélye annak, hogy szükség esetén nem megfelelő választ ad egy fertőzésre - vagyis nagyobb a veszélye a leukémia kialakulásának.
A kutatásokból érdekes módon az is kiderült, hogy a nagycsaládok gyermekeit kevésbé védi a betegségtől a közösség, mint azokat, akiknek kevés testvérük van.
Arra egyébként több korábbi kutatás rámutatott, hogy kapcsolat van a fertőzés és a gyermekkori leukémia között - csak még nem tudják pontosan, milyen ez a kapcsolat.
Már a puszta túlélés a tét – új szakaszba lépett az ukrajnai háború