Az régóta ismert, hogy a háború vége felé mind az angolszászok, mind a szovjetek "vadásztak" a német tudósokra, hogy megszerezzék az általuk kidolgozott élenjáró, különösen a fegyverkezésben hasznosítható technológiát.

Németország 1945-ben számos területen olyan megoldások birtokában volt, amelyek magasan felülmúlták a szövetségesek technikai színvonalát. Ilyen volt a V1-es szárnyas bomba, a V2-es ballisztikus rakéta, a sugárhajtású repülőgépek, amelyek közül a legismertebb a Messerschmitt Me-262, valamint az újfajta tengeralattjárók.

A most nyilvánosságra került információkban a brit erőfeszítések kiterjedtsége és könyörtelensége jelenti az újdonságot, a módszerek egy része a náci titkosrendőrség, a Gestapo eljárását idézte.

A brit egység a háború alatt a T-Force nevet viselte, tagjait csak kézifegyverekkel szerelték fel, viszont nagyon mobilak voltak.

A német titkokért a versenyfutás a normandiai partraszállással kezdődött, és brit részről két fő célja volt: egyrészt a katonai technológia megszerzése gyorsíthatta a még harcoló Japán legyőzését, másrészt civil alkalmazásba véve segíthette a brit gazdaság háború utáni talpra állítását.

A dokumentumokból kiderül, hogy a nagy-britanniai munkát önként vállalók mellett több száz német szakembert akarata ellenére hurcoltak a La Manche-csatorna túlpartjára.

Az éjszaka közepén

Az eljárást jól illusztrálja egy feljegyzés, amelyet a brit hadsereg egyik civil alkalmazottja vetett papírra Németországban, 1946 augusztusában: "A tiszthelyettes előzetes figyelmeztetés nélkül keresi fel a németet otthonában vagy irodájában, és közli vele, hogy szükség van rá. Nem fűz hozzá semmilyen magyarázatot, nem mond el részleteket, és nem is igazolja magát."

"Valamivel később őrizetbe veszik, gyakran az éjszaka közepén, és őrizet alatt elviszik. Az eljárás a Gestapo módszereit idézi, ráadásul kellemetlen mind az elfogottnak, mind az alkalmazójának" - jegyezte meg a szerző.

A britek szervezettségét jelzi, hogy a háború vége után két szervezet is foglalkozott a németek begyűjtésével és elszállításával. A szakembereket brit földön alapos kihallgatásnak vetették alá, amely több hónapot is igénybe vehetett, majd vagy elengedték őket, vagy a szigetországban kellett dolgozniuk.

A dokumentumok szerint mintegy 1.500 tudóst és mérnököt vittek az Egyesült Királyságba, akár akarták az érintettek, akár nem. A gyakorlatnak csak 1947-ben vetettek véget, amikor teljes mértékben világossá vált az eljárás Németország újjáépítésére gyakorolt negatív hatása. Márpedig a hidegháború kezdetével a győztes nyugati hatalmaknak már nem állt érdekükben a legyőzött állam páriasorban tartása.

Ezután a német szakembereket sokkal civilizáltabb módon, szerződésekkel csábították Nagy-Britanniába, a lehetőséggel sokan éltek is, erősítve a brit repülőgép- és fegyvergyártást.