Az etológus a téma kiválasztásának magyarázatát messziről kezdte, mint mondta, az emberek 6,5 millió évvel ezelőtt váltak el a csimpánzoktól. A csimpánzok csoportokban élnek, a csoportok egy területet laknak be. A terület védelmén túl azonban mindent egyedül csinálnak.

A csimpánzok és az emberek

Az emberek azonban nem így működnek - tette hozzá Csányi Vilmos, hangsúlyozva: az emberek csoportjai közösségek lettek. A közösségek tagjai pedig szívesen töltik együtt az idejüket. Közösen tevékenykednek, közös hiedelmeik, elképzeléseik vannak arról, hogyan kell élni, gyermekeket nevelni és minden mást csinálni.

Csányi Vilmos szerint, ha ezt a három dolgot, azaz a közös akciót, a közös hiedelmeket és a közös konstrukciót megéli egy embercsoport, akkor rövid idő alatt a közösség tagjai a saját érdekeiket a közösség érdekei mögé sorolják.

A legújabb vizsgálatok szerint a kutyák sok tízezer éve élnek együtt az emberekkel - mondta az etológus, hozzátéve: egy tízéves vizsgálat során kiderült, hogy a kutya sok olyan tulajdonságot mutat, ami az emberre is jellemző. A kutyák is képesek rítusok kialakítására, szabályok követésére, és fejlett a szociális érzékük.

Érdemes a kutyákat vizsgálni

Épp ezért a viselkedésük vizsgálatával az emberről is sokat meg lehet tudni.

A kutató szerint a viselkedésevolúció sokat adhat az emberiségnek. A modern társadalmak problémájának vizsgálatakor érdemes az ember biológiáját figyelembe venni.

A verseny túlhangsúlyozása például nem feltétlenül jó az emberi közösségek számára, hiszen nem csak az a fontos, hogy legyen néhány nyertes, hanem az is, hogy a többiek is megfelelő társadalmi életet éljenek.

Ha pedig tudjuk, hogy az ember az optimális viselkedését közösségben tudja kifejteni, akkor serkenteni kell a közösségek kialakulását és fennmaradását. Csányi Vilmos szerint azonban ennek nem sok jelét lehet látni a mai világban.