Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A kanadai Shady Elnahas (fehérben) és a svájci Daniel Eich küzd a legjobb 16 közé jutásért a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi cselgáncstornája 100 kg-os súlycsoportjában játszott mérkőzésen a párizsi Mars-mező Arénában 2024. augusztus 1-jén.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Döbbenetes változásokon ment át három év alatt a cselgáncs világa

Kiszélesedett a cselgáncs élmezőnye az előző olimpia óta, másképpen fogalmazva, még mindig a japánoké a vezető szerep, de a dominanciájuk nem olyan lehengerlő, mint Tokióban volt. 2021-ben, rendező országként kilenc aranyérmet és összesen 12 érmet nyertek. Most „csak” három aranyat és „csupán” kilenc érmet. A leglényegesebb változás: Tokióban öt ország osztozott a 15 aranyon, Párizsban ellenben tizenegy.

Néhány feltűnő változás, a két éremtáblázatot (Tokió, Párizs) összehasonlítva.

Mind a kétszer a rendező ország szerezte a legtöbb érmet. 2021-ben természetesen a japánok, most pedig a franciák.

Nagyon előretörtek a közép-ázsiai, ex-szovjet köztársaságok. Az aranyérmek több mint egyharmadát (!) elvitték, a tizenötből hatot. Két olimpiai bajnoka lett az azerieknek, egy-egy a georgiaiaknak, az üzbégeknek és a kazahoknak. Érmet (két bronzot) nyertek a tádzsikok is. Tokióban a georgiaiak remekeltek (1 arany, 3 ezüst), ezt nagyjából megismételték most (1-2-0). Az azeriek, az üzbégek és a kazahok 2021-ben is nyertek már érmet, egy-egy bronzot.

Kiválóan szerepeltek a brazilok, akik a két tokiói bronzzal szemben most 1-1-2-vel végeztek. Ez még a 2016-os riói szereplésüknél (1-0-2) is jobb.

A férfiaknál a nagyszerű Teddy Riner diadala előtt kizárólag japán, vagy közép-ázsiai (exszovjet) győztest avattak. A nőknél szélesebb volt a paletta. Mind a hét súlycsoportban más ország versenyzője nyert, itt a franciák – nagy csalódásukra – nem nyertek, mégis három európai is olimpiai bajnok lett, a szlovén Andreja Leški, a horvát Barbara Matić és az olasz Alice Bellandi.

A franciák megnyerték a csapatversenyt, de a versenyzőnőik miatt nem voltak boldogok: a hét indulójukból öt bronzérmes lett, döntőbe senki sem jutott. Ennél sokkal többre számítottak.

A koszovói cselgáncsozó nők ismét nyertek két érmet, egy ezüstöt és egy bronzot.

Az ország 2016 óta vesz részt az olimpián, négy sportolónőjük öt érmet nyert Rióban, Tokióban és Párizsban. Két érme egyedül a Japánban aranyat, most ezüstöt szerző Distria Krasniqi.

Teddy Riner már a negyedik aranyérmével is minden idők legeredményesebb cselgáncs olimpikonja lett, hát még az öttel. Három ebből az egyéni arany (2012, 2016, 2024), s kettő a csapattal szerzett. Egy rekord nem az övé: a japán Nomura Tadahiro három egymást követő olimpián nyert három egyéni aranyat (1996–2004).

Párizs, 2024. augusztus 1.
Vég Zsombor (fehérben) a szerb Aleksandar Kukolj ellen küzd a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi cselgáncstornája 100 kg-os súlycsoportjának selejtező körében a párizsi Mars-mező Arénában 2024. augusztus 1-jén.
MTI/Kovács Tamás
Párizs, 2024. augusztus 1. Vég Zsombor (fehérben) a szerb Aleksandar Kukolj ellen küzd a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi cselgáncstornája 100 kg-os súlycsoportjának selejtező körében a párizsi Mars-mező Arénában 2024. augusztus 1-jén. MTI/Kovács Tamás

Egy valami nem változott: mind a két olimpián, 2021-ben és 2024-ben is (véletlenül) éppen 26 ország nyert érmet. Tokióban köztük volt a magyar is, Párizsban, Pupp Réka kitűnő szereplésével, csak közel jártunk ehhez.

Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×