Infostart.hu
eur:
363.04
usd:
323.48
bux:
147779.2
2026. november 5. csütörtök Imre
A kanadai Shady Elnahas (fehérben) és a svájci Daniel Eich küzd a legjobb 16 közé jutásért a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi cselgáncstornája 100 kg-os súlycsoportjában játszott mérkőzésen a párizsi Mars-mező Arénában 2024. augusztus 1-jén.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Döbbenetes változásokon ment át három év alatt a cselgáncs világa

Kiszélesedett a cselgáncs élmezőnye az előző olimpia óta, másképpen fogalmazva, még mindig a japánoké a vezető szerep, de a dominanciájuk nem olyan lehengerlő, mint Tokióban volt. 2021-ben, rendező országként kilenc aranyérmet és összesen 12 érmet nyertek. Most „csak” három aranyat és „csupán” kilenc érmet. A leglényegesebb változás: Tokióban öt ország osztozott a 15 aranyon, Párizsban ellenben tizenegy.

Néhány feltűnő változás, a két éremtáblázatot (Tokió, Párizs) összehasonlítva.

Mind a kétszer a rendező ország szerezte a legtöbb érmet. 2021-ben természetesen a japánok, most pedig a franciák.

Nagyon előretörtek a közép-ázsiai, ex-szovjet köztársaságok. Az aranyérmek több mint egyharmadát (!) elvitték, a tizenötből hatot. Két olimpiai bajnoka lett az azerieknek, egy-egy a georgiaiaknak, az üzbégeknek és a kazahoknak. Érmet (két bronzot) nyertek a tádzsikok is. Tokióban a georgiaiak remekeltek (1 arany, 3 ezüst), ezt nagyjából megismételték most (1-2-0). Az azeriek, az üzbégek és a kazahok 2021-ben is nyertek már érmet, egy-egy bronzot.

Kiválóan szerepeltek a brazilok, akik a két tokiói bronzzal szemben most 1-1-2-vel végeztek. Ez még a 2016-os riói szereplésüknél (1-0-2) is jobb.

A férfiaknál a nagyszerű Teddy Riner diadala előtt kizárólag japán, vagy közép-ázsiai (exszovjet) győztest avattak. A nőknél szélesebb volt a paletta. Mind a hét súlycsoportban más ország versenyzője nyert, itt a franciák – nagy csalódásukra – nem nyertek, mégis három európai is olimpiai bajnok lett, a szlovén Andreja Leški, a horvát Barbara Matić és az olasz Alice Bellandi.

A franciák megnyerték a csapatversenyt, de a versenyzőnőik miatt nem voltak boldogok: a hét indulójukból öt bronzérmes lett, döntőbe senki sem jutott. Ennél sokkal többre számítottak.

A koszovói cselgáncsozó nők ismét nyertek két érmet, egy ezüstöt és egy bronzot.

Az ország 2016 óta vesz részt az olimpián, négy sportolónőjük öt érmet nyert Rióban, Tokióban és Párizsban. Két érme egyedül a Japánban aranyat, most ezüstöt szerző Distria Krasniqi.

Teddy Riner már a negyedik aranyérmével is minden idők legeredményesebb cselgáncs olimpikonja lett, hát még az öttel. Három ebből az egyéni arany (2012, 2016, 2024), s kettő a csapattal szerzett. Egy rekord nem az övé: a japán Nomura Tadahiro három egymást követő olimpián nyert három egyéni aranyat (1996–2004).

Párizs, 2024. augusztus 1.
Vég Zsombor (fehérben) a szerb Aleksandar Kukolj ellen küzd a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi cselgáncstornája 100 kg-os súlycsoportjának selejtező körében a párizsi Mars-mező Arénában 2024. augusztus 1-jén.
MTI/Kovács Tamás
Párizs, 2024. augusztus 1. Vég Zsombor (fehérben) a szerb Aleksandar Kukolj ellen küzd a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi cselgáncstornája 100 kg-os súlycsoportjának selejtező körében a párizsi Mars-mező Arénában 2024. augusztus 1-jén. MTI/Kovács Tamás

Egy valami nem változott: mind a két olimpián, 2021-ben és 2024-ben is (véletlenül) éppen 26 ország nyert érmet. Tokióban köztük volt a magyar is, Párizsban, Pupp Réka kitűnő szereplésével, csak közel jártunk ehhez.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Kiderült: bővülhet Matolcsy György gyanúsítási listája, csak zárt ülésen hajlandó beszélni a volt jegybankelnök

Csütörtök délután tartja következő ülését az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseit Feltáró Vizsgálóbizottság a parlamentben. A testület még a letartóztatása előtt beidézte Matolcsy György korábbi jegybankelnököt és Varga Mihályt, az MNB jelenlegi vezetőjét. Az előzetes letartóztatásban lévő Matolcsyt ma biztos nem hallgatja meg a bizottság, a védője viszont a hírek szerint beszámol az álláspontjáról, második napirendi pontként pedig Varga Mihály személyesen beszél a képviselők előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×