Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
331.2
bux:
119358.26
2026. január 14. szerda Bódog
Szocsi, 2018. június 18.A belga Romelu Lukaku, miután berúgta csapata harmadik gólját a Belgium – Panama mérkőzésen, az oroszországi labdarúgó-világbajnokság G csoportjának első fordulójában a szocsi Fist Stadionban 2018. június 18-án. (MTI/AP/Matthias Schrader)
Nyitókép: Matthias Schrader

A belga válogatott romba dönthet egy műszaki áruházat

A japánok nem készülnek a tizenegyesekre, a belgák viszont gólrekordra hajtanak - csak az egyikük juthat be a legjobb nyolc közé az oroszországi világbajnokságon.

„Mi soha nem gyakoroltuk csapatszinten a tizenegyesrúgást” – magyarázta a japánok szövetségi kapitánya, Nisino Akira a Szankei Sinbun nevű lapnak. Két tényre következtethetünk ebből. Vagy eleve esélytelennek ítéli a csapatát, s lemondott még arról is, hogy döntetlennel kihúzzák a mérkőzést, de ezt a japán mentalitást ismerve kizárhatjuk. Vagy biztos abban, hogy csapata kilencven vagy százhúsz perc alatt legyűri a belgákat, ennek viszont nincsen alapja. A megoldás egy harmadik faktor, amelyet maga a kapitány mondott el:

Szerinte semmi értelme nincs ezt külön is gyakorolni, hiszen

alapesetben be tudják rúgni a játékosai a tizenegyest, azt az idegállapotot pedig, amelybe kerülnek egy nagy torna szétlövésében, úgysem lehet modellezni.

Ez nem jelenti azt, hogy aki akarja, ne gyakorolhatná a tizenegyest, de csapatként nem készülnek a szétlövésre. A japánok már elégedettek a szereplésükkel, kevesen várták tőlük, hogy a legjobb nyolc közé jutásért játszhatnak. Kétségtelen, eddig finoman szólva nem pártolt el mellőlük a szerencse, a kolumbiaiak ellen több mint 80 percet emberelőnyben játszottak, a szenegáliak ellen kétszer is ki tudtak egyenlíteni, a lengyelek elleni vereség dacára továbbjutottak, mert kettővel kevesebb sárga lapot szedtek össze, mint afrikai riválisuk.

A japánok egyik kapusa, Kavasima Eidzsi korábban két belga klubban, a Lierse-ben és a Standard Liége-ben is védett. A várható hátvédnégyes: Szakai, Josida, Sodzsi, Nagatomo. A két védekező középpályás Sibaszaki és Haszebe, előttük Haragucsi, Kagava, Inui s legelöl Oszako játszik a tervek szerint. Honda Kejszuke marad „dzsóker”. Érdemes felírni a tervezett japán kezdőt klubok szerint: Metz (francia) – Olympique Marseille (francia), Southampton (angol), Kasima Antlers (japán), Galatasaray (török) – Getafe (spanyol), Eintracht Frankfurt (német) – Hannover (német), Borussia Dortmund (német), Betis (spanyol) – Werder Bremen (német). A tartalékok közül Honda, az AC Milan korábbi játékosa most a mexikói Pachucában, Okazaki Sindzsi a Leicester Cityben futballozik. Még egyszer:

a várható kezdő csapatból csak Sodzsi, valamint a török klubban futballozó Nagatomo nem játszik az öt topliga valamelyikében.

Ám Nagatomo Juto előtte 170 bajnokit játszott a Serie A-ban, az Internazionale balhátvédjeként, csak 2018 elején szerződött a Galatához.

A belgáknál nincsen nagy újdonság, azt mindenki tudta, hogy a Romelu Lukaku, Eden Hazard, Kevin de Bruyne, Dries Mertens négyes visszatér a csapatba. Mertensnek, aki a Napoli csatára a klubfutballban, de jó ajánlatai vannak Angliából, van egy külön motivációja is. Szeretne jót tenni a barátaival… Egy belga elektronikai cég olyan akciót hirdetett a tv-vásárlóknak a világbajnokság előtt, hogy

visszatéríti az új készülékek árát, ha aztán a tornán a „Vörös Ördögök” legalább tizenhat gólt szereznek.

Elsőre nem tűnt kockázatosnak a vállalkozás, de most, három mérkőzés után, több mint a felét, kilencet már megtermelt a csapat.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×