Infostart.hu
eur:
391.8
usd:
338.46
bux:
123317.02
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Infostart

Talmácsi Gábor: van realitása a közös MotoGP–Forma–1 versenyhétvégének

Bár most még nehezen elképzelhető, a közös jogtulajdonosnak is köszönhetően idővel akár közös versenyhétvégét is rendezhet a MotoGP és a Forma–1 mezőnye – véli a 2007-es Moto3 világbajnok. Talmácsi Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában a készülő új KRESZ motorosokat érintő részeiről is beszélt.

Mint ismeretes, az autósportban egyre nagyobb szerepet kap az elektromos-, illetve a hibrid hajtás, utóbbi motorral mennek már a Forma–1-es autók is. Talmácsi Gábor a MotoGP jövőjét illetően arra számít, hogy marad a benzines robbanómotor, ennek a dinamikája, hangja és érzése ugyanis meglátása szerint nem lecserélhető. „Elektromos sorozat is van már, szeretik, megnézik, de a fő attrakció a robbanómotor” – fogalmazott.

A világbajnok versenyző is úgy látja, hogy a MotoGP új tulajdonosa, a Forma–1-et is birtokló amerikai Liberty Media – miként a száguldó cirkuszt, úgy – a gyorsaságimotoros-világbajnokságot is várhatóan a „show irányába fogja terelni”, még több médiatartalmat, médiaértéket adva a sportágnak, és úgymond fesztiválhangulatot teremtve a futamokon. Szerinte egyébként ez jó irány.

Talmácsi Gábor a tulajdonosváltást illetően arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy ha a Moto3-tól és Moto2-től eltekintünk, akkor van realitása a közös MotoGP–F1 versenyhétvégének, és van is erre irányuló törekvés. Természetesen erre nem minden pálya alkalmas, de például a texasi, a barcelonai, a silverstone-i és a most épülő madridi pálya igen, bár azért ennek elég magas a feltételrendszere – jegyezte meg a sportoló, aki szerint nagyon érdekes lenne egy ilyen „szuperfutam”.

A műsorban arról is szó esett, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak a motorosoknak, akik nem versenyzők, de szeretnék feszegetni a saját határaikat, viszont nem közúton. Talmácsi Gábor számukra egyrészt vezetéstechnikai tréningeket javasol, ahol nincs nagy sebesség, de megtanulható a motor százszázalékos kontrollálása, ami egy vészfékezés vagy hirtelen kerülés esetén nagyon fontos. „Nem szeretnék megsérteni senkit, de sokan csak közlekednek a motorral. Egy ilyen tréningen viszont tanulhatnak olyan fortélyokat, amikkel utána valóban megtanulnak motorozni” – fogalmazott.

Azok számára pedig, akiket csak a száguldás és az adrenalinégetés izgat, van mód motoros pályanapokra ellátogatni – tette hozzá. Például az Euro-Ringre, ami ugyan kisebb, mint a Hungaroring vagy a Balaton Park Circuit, de alkalmas, ha nem is arra, hogy ötödik-hatodik fokozatban 300-zal száguldjunk, de hogy kipróbáljuk magunkat. Vannak más, kisebb infrastruktúrák is, ilyenekben Magyarország kifejezetten gazdag, „úgyhogy tessék használni a pályákat, és ott próbálgatni a határokat, mert ha ott történik egy kicsúszás, akkor nincsenek életveszélyben” – fogalmazott.

A motorozáshoz ajánlott védőfelszerelésekkel kapcsolatban Talmácsi Gábor kifejtette: nemrég volt egy egyeztetés a készülő új KRESZ-ről, amiben ő is részt vett, megosztva saját tapasztalatait. Szerinte nagyon nehéz a kérdés. Azzal nem ért egyet teljesen, hogy csak a sisak használatát kell kötelezően előírni, mert mint mondta, egy 1000 köbcentis motort az autópályán ne papucsban és rövidnadrágban vezessünk, ez oda nem való. De az sem reális elvárás, hogy 40 fokos hőségben tetőtől talpig bőrruhában legyen az ember egy robogón a városban. „Meg kell találni a megfelelő védőfelszerelést ahhoz, hogy a megfelelő motoron a megfelelő környezetben biztonságban legyünk.” A városban jó megoldás szerinte a légzsákkal szerelt mellény – bár ez nyilván pénztálcafüggő – vagy a protektoros kabát, amit ő is használ ilyen környezetben.

Szerinte érdemes utánaolvasni, konzultálni szaküzletekben, felszerelés-gyártóknál, hogy egy-egy motorra mi az a védőfelszerelés, amiben komfortosan lehet motorozni. Bár egy nagyon összetett kérdésről van szó, úgy véli, hogy abból nem lehet baj – sőt –, ha egy motoros „egy vagy két szinttel” jobban beöltözik, mint amit alapból szükségesnek érez.

A Talmácsi Gáborral készült teljes beszélgetés alább hallgatható meg!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×