Infostart.hu
eur:
363.19
usd:
322.7
bux:
144981.19
2026. október 16. péntek Gál
Az aranyérmes Rasovszky Kristóf a férfi nyíltvízi úszók 10 kilométeres versenye utáni eredményhirdetésen a dohai vizes világbajnokságon 2024. február 4-én.
Nyitókép: MTI/Derencsényi István

Rasovszky boldog, Betlehem dühös

Rasovszky Kristóf céljai a vasárnap, Dohában aratott világbajnoki győzelem után sem változnak, éremért utazik a párizsi olimpiára a nyíltvízi úszók 10 kilométeres versenyére.

"Úgy jöttem ide a tavalyi vb után, hogy szeretnék megint érmet nyerni, ami egy jó kis évkezdés lenne, ezért próbáltam minél többet beletenni. Itt most a körülmények nagyon kedveztek nekem, hiszen volt egy kis szél, hullámzott és a víz is inkább hűvösebb volt a megszokottnál" - nyilatkozta Rasovszky, aki 2019-ben a szakág történetének első magyar világbajnoka volt az 5 kilométeren aratott sikerével, most pedig elsőként nyert magyarként az olimpiai számban.

"A felkészülésem jól sikerült, végig erősnek éreztem magam a verseny alatt. Próbáltam kimaradni a darálóból, hiszen azoknak a versenyzőknek, akik az olimpiai kvótáért mennek, azoknak ez egy élet-halál harc volt, én viszont inkább az elején szerettem volna menni. Az utolsó fél körben éreztem, még van bennem, a többiek egy kicsit meginogtak, én pedig ezt kihasználtam" - mondta a 26 éves klasszis.

Rasovszky a világbajnokság előtt az mondta, hogy a csúcsformát egyáltalán nem erre a viadalra időzítik:

"Fukuoka előtt ennél jobb volt a felkészülésem, egyáltalán nem bontottunk még ki teljesen mindent erre a számra. Nyilván készültünk, de azért benne volt az is, hogy még csak február van és az igazi csúcsformára nyáron lesz szükség, hagytunk magunknak lehetőséget arra, hogy tovább tudjunk majd menni" - válaszolta az MTI-nek az immáron kétszeres világbajnok.

A magyar versenyző hozzátette, regnáló világbajnokként most nyilván mindenki azt várja tőle, hogy kijelentse, aranyért utazik Párizsba, ő ugyanakkor továbbra is "csak" a dobogóra koncentrál:

"Nagyon kemény lesz, rengetegen vagyunk, a franciák hazai környezetben, vagy éppen a címvédő Florian Wellbrock, ráadásul láthattuk, hogy rajtam kívül azok, akiknek már volt olimpiai kvótájuk, nem szerepeltek igazán jól. Mindenki Párizsra készül, ha érmet szerzek, én már elégedett leszek, és persze ebben benne lehet az arany is, bármi megtörténhet." - fogalmazott.

Az olimpiai szám másik magyar versenyzője, a 20 éves Betlehem Dávid csak az utolsó métereken maradt le a dobogóról, így dühösen nyilatkozott a vegyes zónában:

"A hajránál nagyon jól tartottam magam, biztos voltam a dobogóban, aztán a bal oldalamon mindenki engem akart "megölni". Nagyon dühít ez az egész, dobogót buktam el emiatt, ez tud fájni. Az olimpiai kvóta egyáltalán nem gyógyír, szerintem az lett volna a csoda, ha nem jutok ki, inkább az bosszant, hogy így a végén beragadtam." - mondta.

Címlapról ajánljuk
Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Az EU-csúcs árnyékában – Nem elég, hogy lassú az EU gépezete, most van „mindenhol” választás is

Uniós versenyképesség, energiapiaci helyzet, migráció és költségvetés az aktuális témák a kétnapos uniós csúcson Brüsszelben. Az első napon már túl vagyunk, mi várható a folytatásban? Ezt kérdezte az InfoRádió Gálik Zoltántól, a Corvinus Egyetem docensétől.

Totyik Tamás: jelezném, azért nem teljes körűen adták vissza a pedagógusok sztrájkjogát

Jogsértően korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát a magyar állam – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A Pedagógusok Szakszervezete a munkabeszüntetés feltételeinek újraszabályozását várja az ítélet nyomán. Totyik Tamás elnök szerint a sztrájk idején biztosítandó szolgáltatásokról a munkáltatóknak és az érdekképviseleteknek kellene megállapodniuk.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

Majdnem két paksi blokknyi tartalék rejtőzhet a magyar trágyában és hulladékban

A biogáz eddig háttérbe szorult a nap- és szélenergia mögött, pedig a szakértők szerint egyszerre segíthetne a hulladékkezelésben, az emissziócsökkentésben és a magyar energiarendszer szabályozásában. Magyarországon ma nagyjából 200 millió köbméter biogáz keletkezik évente, ezt 2030-ra akár 600 millió köbméterre lehetne növelni, a meglévő gázmotoros kapacitások rugalmasabb használatával pedig akár 900 megawattnyi gyorsan indítható szabályozó kapacitás is létrejöhetne. A technológia adott, az alapanyag rendelkezésre áll, a kérdés az, hogy lesz-e kiszámítható piac és támogatási környezet. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragonzca Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×