Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A Puskás Aréna az avatás napján, 2019. november 15-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Megszólalt az MLSZ is, hogy Budapestre jöhet-e az idei BL-döntő

Szentpétervár az ukrán–orosz konfliktus miatt veszítheti el a mérkőzés megrendezésének lehetőségét.

A labdarúgó Bajnokok Ligája idei döntőjét május 28-án rendeznék Szentpétervárott, de az orosz–ukrán konfliktussal kérdésessé vált, hogy a Gazprom Aréna adhat-e otthont a finálénak. Az UEFA egyelőre mérlegeli a lehetőségeket, de felvetődött, hogy a budapesti Puskás Aréna is otthont adhatna a mérkőzésnek, ahogy korábban az Európai Szuperkupa-döntő is hasonló módon került a magyar fővárosba.

Az Európai Labdarúgó-szövetség hétfőn közleményt adott ki, amelyben azt írta, egyelőre nem vette el a rendezési jogot az orosz várostól, álláspontja azonban változhat. A kiélezett ukrán–orosz politikai helyzet miatt várhatóan több ország is szankciókat vezet majd be Oroszország ellen, az pedig nagyon nem jönne jól az UEFA-nak, ha a helyszín miatt bojkottálnák a csapatok a BL-döntőt.

Az Index megkereste a Magyar Labdarúgó Szövetséget arról, hogy megpályázná-e a finálé megrendezését, ha az UEFA új helyszínt keresne.

"Érdemben egyelőre nem lehet ebben a témában nyilatkozni, mivel a mérkőzés rendezője az UEFA, az európai szövetség pedig egyelőre kitart Szentpétervár mellett. Jelen pillanatban nincs kandidálási lehetőség, ha a helyzet esetleg változik, akkor természetesen tudatjuk majd az MLSZ álláspontját a sajtóval és a nyilvánossággal" – válaszolta Sipos Jenő szóvivő.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×