Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Bemutatják az egy év múlva kezdődő 2020-as tokiói nyári olimpia ezüst-, arany-, és bronzérmeit (b-j) Tokióban 2019. július 24-én. A tokiói nyári olimpiai játékokat 2020. július 24. és augusztus 9. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Majama Kimimasza

Florida bejelentkezett az idei olimpiarendezésre

A japán kormány viszont eltökélt, és tízezer orvost és ápolót toboroz.

Hasimoto Szeiko, az olimpiáért felelős miniszter a parlamentben azt mondta: a jelentkezők mindegyikének körülbelül öt napot kell majd dolgoznia az esemény ideje alatt. Az ellenzék bírálta a javaslatot a koronavírusos esetek számának emelkedése és az egészségügy leterheltsége miatt.

A szigetországban jelenleg nő a koronavírus-fertőzöttek száma, a kormány ezzel együtt kitart amellett, hogy a nyáron, július 23-tól megrendezik az olimpiát.

Az esemény támogatottsága folyamatosan csökken a lakosság körében.

A szervezők azon dolgoznak, hogy biztonságosan le tudják bonyolítani a játékokat még ilyen körülmények között is. Az olimpiára mintegy 200 ország körülbelül 11 ezer sportolóját várják. Az egyelőre még nem dőlt el, hogy a versenyekre nézők előtt kerülhet-e sor, vagy zárt kapusak lesznek.

A legfrissebb hírek szerint Florida állam jelezte, hogy ha Japán mégis visszalép, szívesen otthont ad az olimpiának. Jimmy Patronis, az amerikai állam pénzügyminisztere levelet írt Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökének, s ebben jelezte: még elegendő idő áll rendelkezésre, hogy a NOB felmérje náluk a terepet. Azzal érvelt, hogy

Florida az oltás terén jól áll és a pandémia idején is rendezett sporteseményeket.

Az államban a járvány közel egy éve alatt több mint 25 ezer halálesetet regisztráltak, Japánban mintegy ötezret.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×