eur:
393.75
usd:
365.31
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Szilágyi Áron (b) és a román Iulian Teodosiu a düsseldorfi vívó-Európa-bajnokság férfi kard csapatverseny elődöntőjében Düsseldorfban 2019. június 22-én..
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Ez lehet a rekordok világbajnoksága, kezdődik a budapesti vívó-vb

A nemzetek számát és a versenyzői létszámot tekintve is megdől az eddigi csúcs Budapesten. Mától kilenc napon át 118 ország 1071 vívója lép pástra a BOK Csarnokban.

Az egyéves olimpiai kvalifikációs időszak legfontosabb állomásán a program hétfő reggel 9 órakor a női párbajtőrözők és a férfi kardozók egyéni selejtezőjével kezdődik, majd kedden és szerdán is előcsatározások zajlanak. Csütörtöktől szombatig az egyéni versenyek főtáblás küzdelmeit bonyolítják le, közben megkezdődnek a csapatversenyek, melyek érdemi része vasárnaptól keddig tart majd.

Csampa Zsolt, a Magyar Vívószövetség (MVSZ) elnöke egy nappal a versenysorozat kezdete előtt úgy fogalmazott: "a legfontosabb, hogy jó házigazdák legyünk, és emellett abban bízom természetesen, hogy többször halljuk majd a magyar himnuszt".

Sztaics István, a szervezőbizottság vezetője elmondta, hogy közel egy éve kezdtek el foglalkozni az előkészítéssel, akkor még csak pár tíz fős csapattal, de a világbajnokság közeledtével, a mezőny növekedésével folyamatosan újra kellett tervezni az elrendezést a csarnokokban.

"Jelenleg 300 fő szorgoskodik az építésen, de ez még bővülni fog. Mindenkivel együtt az építő csapat föl fog kúszni 700 fősre" - tette hozzá.

Miért éppen a BOK Csarnok?

A BOK Csarnok a rekonstrukció alatt álló Puskás Ferenc Stadion mellett, Budapest központi részén található. A vívó-világbajnokság szervezőbizottságának vezetője szerint a 2013-as vb sikere után egyértelmű volt, hogy a BOK Csarnok ismét ideális otthona lesz az eseménynek.

"A Papp László Sportaréna túl nagy, ott olyan távolságokat kellett volna leküzdeni, ami miatt ezt elvetettük. Az volt a célunk, hogy a kilátogatók közel kerüljenek a víváshoz. Itt három terem lesz."

Az A-csarnokban 4+1 pástot állítanak fel, itt mennek a legizgalmasabb összecsapások, vagyis az érmekért zajló asszók. A B-csarnokban a selejtezőket és az alsó ági mérkőzéseket bonyolítják, A C-terem pedig egyfajta tartalékszerepet tölt be, illetve főleg az lesz majd a magyar vívók selejtezőinek helyszíne.

"A közel 40 pást, amit felállítunk, elég kell, hogy legyen, még így is, hogy majdnem 1100 vívó jött el Budapestre" - mondta Sztaics István.

Hozzátette, az élményt az A csarnokban, ahol a legfontosabb asszók, mérkőzések zajlanak majd, a küzdőteret három oldalról határoló 124 méter hosszú, 4 méter magas LED-fallal igyekeznek teljessé tenni, melyen többek között animációk, lassítások, egyéb látványelemek jelennek majd meg.

A válogatott tagjai az utolsó napokon úgy hangolódtak, mint ha külföldön lenne a világbajnokságuk. "Szállodában laknak, közösen étkeznek, utaznak a helyszínre és edzenek, ez természetes. Nem hiszem, hogy a családi tűzhely mellől kellene mennie a vívóknak a vb-re" - mondta a szakvezető, aki szerint a megfelelő helyszíneken mindenki tudott megfelelően készülni, a versenyzők az edzőpartnereikkel együtt mindent megtettek azért, hogy sikeresek legyenek.

Címlapról ajánljuk
„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

„Ne bántsuk már tanulással a gyereket” – pszichológus a tavaszi szünetről

Játék a szabadban, sok mozgás, esténként társasjáték, ébredés csörgőóra nélkül, nyugodt reggelik és lazább időbeosztás – ezt javasolja a szülőknek a tavaszi szünet idejére a gyermekpszichológus. Gyarmati Éva szerint a tananyag pótlásának nem ez az ideje, a tankönyvek csak a szünet utolsó délutánján kerüljenek elő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×