Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
329.01
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Gangl Edina kapus (hátul) a női vízilabda világliga nyolccsapatos szuperdöntőjében játszott Magyarország - Kína mérkőzésen a Duna Arénában 2019. június 8-án. A magyar válogatott 15-14-re győzött.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Nyögvenyelősen nyertek a női pólósok Kína ellen

Az ötödik helyért játszhat a házigazda magyar női vízilabda-válogatott a Duna Arénában zajló világliga nyolccsapatos szuperdöntőjében, mivel szombaton az alsóház rájátszásának első mérkőzésén 15-14-re legyőzte a kínai csapatot.

Frissítés: az ausztrál csapat lesz a házigazda magyar női vízilabda-válogatott ellenfele az ötödik helyért a Duna Arénában zajló világliga nyolccsapatos szuperdöntőjében. Az ausztrálok szombaton 15-9-re győzték le a kanadai együttest.

Női világliga, szuperdöntő, Duna Aréna, az 5-8. helyért:

Magyarország-Kína 15-14 (3-1, 5-3, 4-5, 3-5)

gólszerzők: Szilágyi 5, Vályi, Keszthelyi 3-3, Parkes 2, Gyöngyössy, Szücs G. 1-1, illetve Csen 3, Csang, Vang Hsz., Lu, Vang H. 2-2, Niu, Hsziung, Csao 1-1

A hollandokkal szembeni negyeddöntős búcsú után egy csalódott magyar csapat ugrott a medencébe, de így is favoritként várta az összecsapást. A hazaiak könnyed játékkal szereztek kétgólos vezetést, a kínaiak viszont szépítettek. A negyed vége előtt újra egy gólra zárkózhatott volna az ázsiai gárda, de Gangl Edina ötméterest hárított.

A második felvonásban is osztálykülönbség volt a két csapat között, így négygólos különbség alakult ki a nagyszünetre.

A fordulást követően állandósult a különbség, nem tudott még jobban ellépni a házigazda csapat, sőt az ázsiaiak egy gólt faragtak hátrányukból.

A zárófelvonásba kissé belealudt a magyar csapat, így két perccel a vége előtt egyetlen találat volt a különbség. Ekkor érkezett a csapatkapitány Keszthelyi Rita és két villanással eldöntötte az összecsapást.

A torna győztese elsőként szerez indulási jogot a tokiói olimpiára.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×