Infostart.hu
eur:
390.32
usd:
337.17
bux:
120673.08
2026. március 3. kedd Kornélia

Tiszeker: vihar a láthatáron

Az augusztusi riói olimpián levett doppingminták több mint felével semmit se lehet kezdeni - állítja Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője.

A szakember a Telekom Sporthír Szolgálatnak elmondta: mindezért nem, vagy nem elsősorban a helyi laboratórium a felelős, hanem azok a "slendrián, hozzá nem értő és még kellő komolyságot sem tanúsító brazil doppingellenőrök, akikre nem lett volna szabad önálló feladatot bízni".

Tiszeker kiemelte: ha eddig a felkészületlenség és a felelőtlenség mércéjéül a 2008-as pekingi mintavételek és adminisztratív intézkedések szolgáltak, akkor azt most mérlegelés nélkül az idei mélyrepülésre lehet ráilleszteni. Arra is emlékeztet, hogy a riói ellenőrző központ - amelyet korábban működésében felfüggesztettek - csak azért került vissza az akkreditáltak közé, mert az olimpia előtt a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által akkreditált más laboratóriumok elismert szakembereivel alaposan megerősítették az analitikával foglalkozó állományát.

Emlékeztetett: a brazil olimpikonokat a játékok előtt nem ellenőrizték, majd tetézte a bajt, hogy ismét csak a kontárok miatt a riói minták beazonosítása és az archiválás egyszerűen pocsék volt.

"Az a hír járja, hogy a levett anyagok körülbelül felével, vagy annál is többel egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Vihar a láthatáron" - fogalmazott Tiszeker. "Azon se csodálkoznék, ha előbb vagy utóbb azzal kellemetlenkednének a WADA vezetőinek, hogy erről az egészről vajon mikor és hogyan értesültek, és miként igyekezték elejét venni a sporttörténet egyik legnagyobb botrányának?"

Tiszeker ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a nemzetközi doppingellenőrzéseket folyamatosan szigorító és továbbra is a zéró tolerancia elvét valló WADA idén új eszközök bevetésével jelentős eredményeket tudott felmutatni.

"Áttörésnek nevezhető, hogy a gondosan őrzött minták megismételt vizsgálata nem volt hiábavaló, hiszen négy, sőt nyolc évvel korábban tilosba tévedő sportolók nem csekély részének kellett utólag szembesülnie azzal, hogy mégsem úszhatja meg büntetlenül. Nyomra vezettek a biológiai útlevelek is, amelyek gondos összehasonlításokkal sok turpisságot hoztak a felszínre" - mondta a MACS vezetője.

Szerinte az általános megtisztulás folyamata akkor kezdődött el, amikor a kerékpáros Lance Armstrong ügyének kirobbanása után a nemzetközi kerékpársport teljes vezérkara távozásra kényszerült, a doppingvétségeket ipari mennyiségben elkövető amerikainak pedig éremgyűjteménye nagy részéről le kellett mondania.

"Most éppen az atlétika, a sportok királynője került a célkeresztbe, ahogy - nem először - a súlyemelés is. Hullanak a fejek, folynak a nyomozások, az IAAF egykori szenegáli elnöke továbbra is házi őrizetben, miközben a WADA-nak is keményen meg kell küzdenie a jövőéért. Egyszóval nagy a baj, és még nagyobb is lehet, ha csak felületi kezelés következik, és nem egy alapos műtét" - hangsúlyozta Tiszeker Ágnes.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×