Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Sarapova nyerte a Roland Garrost

Marija Sarapova nyerte a női egyest a francia nyílt teniszbajnokságon azzal, hogy a szombati döntőben két szettben, 6:3, 6:2-re győzött Sara Errani ellen.

A másodikként rangsorolt orosz sztárjátékos 1 óra 18 perc alatt múlta felül a 21. helyen kiemelt olasz riválisát.

Sarapova, aki hétfőtől újra vezeti a világranglistát, pályafutása negyedik Grand Slam-trófeáját gyűjtötte be. Korábban Wimbledonban (2004), az US Openen (2006) és az Australian Openen (2008) diadalmaskodott, így csak a párizsi siker hiányzott a gyűjteményéből.

Eredmény:
női egyes, döntő:
Marija Sarapova (orosz, 2.)-Sara Errani (olasz, 21.) 6:3, 6:2

A 25 esztendős orosz teniszező villámrajtot vett, nagyon kemény játékkal sorra nyerte a gémeket, és alig több mint húsz perc elteltével már 4:0-ra vezetett. A folytatásban az ugyancsak 25 esztendős Errani, aki a tavasszal megnyerte a Budapest Grand Prix-t, összeszedte magát és szépített. Sarapovának 5:2-nél két szettlabdája is volt, ám az olasz teniszező sikerrel hárította mindkettőt. Ezt követően azonban már az orosz adogatott, Errani pedig tehetetlen volt sokkal pontosabban és erősebben játszó ellenfelével szemben, aki 36 perc alatt jutott előnyhöz.

A második, egyben utolsó felvonásban Sarapova azonnal elvette ellenfele adogatójátékát, majd biztosan nyerte a saját szerváját, ezzel 2:0-s vezetéshez jutott. Errani megpróbált felzárkózni, volt esélye arra, hogy szorosabbá tegye a meccset, ám a fontos pontokat az orosz nyerte, 4:1-es előnybe került, ezzel gyakorlatilag el is dőlt a mérkőzés. Az utolsó gémben Errani kétszer is látványosan rövidített, de ezzel csak késleltetni tudta Sarapova diadalát.

A finálé győztese 1,25 millió euróval (körülbelül 375 millió forinttal) gazdagodott, míg a vesztes 625 ezerrel vigasztalódhatott.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×