Természetesen, hiszen a világbajnokságra nagyon keményen kell készülni. Augusztus nagy részében a csodálatos tarcali kastélyszállóban zajlott az edzőtábor. Igen intenzíven dolgoztunk, de ha fél éven keresztül sakkoztunk volna napi 12 órát, akkor is hasonlóan sok megválaszolatlan kérdés maradt volna.

Átlagosan igen, de előfordult, hogy egy kis időre visszavonultam, illetve foci- és teniszmeccsekkel próbáltuk frissíteni magunkat a kemény munka közben. A felkészülés hangulatosan telt, de ez csak egy kis része a világbajnoki küzdelemnek.

Fizikailag milyen állapotban van?

A sok játék ellenére csak az utolsó napokban sérültem meg könnyebben - éppen egy fölösleges cselnél. Focizni mindenesetre már csak októberben fogok.

A hagyományos versenyekre Szegeden szokott készülni. Most mennyire zárta el magát a külvilágtól az edzőtábor alatt?

Tévét azért néztünk, és az interneten keresztül is tájékozódtunk az eseményekről. A vacsoraasztal mellett a sakkon kívül mégiscsak kell valamiről beszélni, a fő téma természetesen a foci. Örülök, hogy a Bayern az új igazolásokkal imponálóan játszik. Ebben az évben hálás feladat lesz Ottmar Hitzfeld csapatának drukkolni.

Az pedig már csak a magyar válogatott szerencséje, hogy Luca Toni Budapesten nem a müncheni formáját hozta...

És milyen jól tette. Hiába nem tétmeccsen jött össze a bravúr, az olaszok elleni siker nagyon fontos volt. Ha a külföldi kluboknál légióskodó fiatalok ilyen csapatot alkotnak, akkor lehet jövője a válogatottunknak.

A sakkban előfordul néha, hogy valaki egy-egy kisebb viadalt feláldoz a későbbi szupertornák kedvéért?

Nálunk erre nincs lehetőség, hiszen minden játszma befolyásolja az Élő-pontot, és így a világranglistás helyezést is. Mindegy, hogy kisebb vagy nagyobb tornán gyengélkedik egy élversenyző, ugyanúgy sok pontot bukik el. Vannak újítások, amelyekkel lehet nagyobb versenyekre tartalékolni, de ez nem jelenthet tudatosan visszafogott játékot.

Nem kezdődött jól az éve, hiszen a moreliai-linaresi tornán a mezőny végén zárt, majd a Kramnyik elleni párosmeccset is elveszítette.

A kéthelyszínes tornán a holtversenyes utolsó helyemet éppen Topalovval osztottam. Mindketten éreztük, hogy több szerencsével bármelyünk nyerhetett volna az erős mezőnyben. Kramnyik ellen 4,5:3,5 arányban vesztettem, de szakmailag nem játszottam alárendelt szerepet, még az utolsó partiban is volt esélyem az egyenlítésre, majd a világbajnoki selejtezőre csúcsformában érkeztem.Mi dönthet Mexikóvárosban?

A pillanatnyi forma és a szerencse mellett talán az, hogy ki bírja jobban a nagy feszültséget,

És a kezdés? Hiszen Topalov 2005-ben az első félidőben hét meccséből hatot megnyert, és ezzel el is döntötte a vébét.

Az egy rémálomszerű torna volt, de nem hiszem, hogy ez most megismétlődik. Mindenki sokat tanult a San Luisban történtekből. Szerintem senki nem kockáztat sokat az elején, de ha van esély a sikerre, igenis agresszíven kell játszani.

Önnek nem a rajt volt az erőssége a vébé-tornán és korábban Brissagóban Kramnyik ellen sem. Most elégedett lenne a fél ponttal a nyitányon?

Az egynek jobbak örülnék, de ezúttal szerintem nagyon nehéz lesz játszmát nyerni. Pedig egy korai siker hatalmas lökést adhat, ha viszont sokáig várat magára az első győzelem, a feszültség egyre görcsösebbé teszi a játékot. Túlzott akarás helyett viszont nyugodt játékra lesz szükség ezen a monoton versenyen.

Milyen eredménnyel lenne elégedett?

Nem akarom, hogy nyugtalanítson a nagy tét. Szeretnék összpontosítva, az erényeimre építve játszani. Jósolgatni egyelőre teljesen felesleges. Szakmailag már a mezőny első felében végezni jó eredmény, de mivel világbajnokságról van szó, elégedettségről csak a győzelem esetén lehet szó. Úgy viszont szerintem egyikünk sem ül majd asztalhoz, hogy mindenképpen nyerni kell.

Kit tart a legtöbbre az aktív sakkozók közül?

Kaszparov visszavonulása ótaegyértelműen Kramnyikot. Párosmeccsen szinte verhetetlen, igazi bajnok, óriási a sakktudása. Nem felejthetem el, hogy ellenem úgy őrizte meg címét 2004-ben, hogy az utolsó játszmában győzött.

A szupernagymesterek mennyire közlékenyek egymással?

Az időjárás vagy a foci gyakran szóba kerül, de a sakk természetesen tabu téma. Furcsa is lenne a másikat ilyesmiről kérdezni, amikor a szerencsejátékokhoz hasonlóan tudni kell rezzenéstelen arccal játszani. Senki nem akarja kimutatni a bizonytalanságát. Kockázatos taktika, de beválthat, ha valaki gyorsan lép, határozottan viselkedik annak ellenére, hogy fogalma sincs, mi lesz a parti kimenetele. Én nem vagyok a blöffölés híve, mindig a lehető legjobb lépésre törekszem, igaz, ez később időzavarhoz vezethet.

Van olyan riválisa, akivel kifejezetten jó a viszonya?

Jóban vagyok a többiekkel, tiszteljük egymást, de puszipajtások nem vagyunk, a másik magánéletéről nem kérdezősködünk. Ha túl jó barátok lennénk, nehezebb lenne állandóan egymással küzdeni.

Mégis volt-e bármelyikükkel baráti beszélgetése?

Két évig voltam Anand szekundánsa, nagyon sokat tanultam abban az időszakban. Volt, hogy hetekig nála laktam, közösen elemeztünk. De amikor elértem a 2700 Élő-pontot, mindketten tudtuk, hogy innentől nem dolgozhatunk együtt.

Mennyire kell megválogatnia egy sakkozónak a munkatársait?

Az oroszok előnye hatalmas, mert sok a világklasszisuk, akik ráadásul segítik is egymást, így a többieknek nehéz partnert találni. Én a szakmai stábommal egyre elégedettebb vagyok.

Kritikusai azt vetik a szemére, hogy bizalmatlan és túl kis csapattal dolgozik.

Nehéz eldönteni, hogy mi a helyes út. Akivel együtt dolgozom, abban maximálisan meg akarok bízni. Nem az a célom, hogy két hét alatt mindent kiszedjek a segítőimből, utána pedig lecseréljem őket. Fontos, hogy akkor is jó barátok maradjunk, ha a felkészülés végeztével nem edzünk többet.A vébé után igen sűrű programja lesz.

Október elején térünk haza Mexikóból, novemberben Moszkvában a Mihail Tal-elmékversenyen címvédőként indulok, a szibériai Világkupáról viszont még nem döntöttem. Az viszont biztos, hogy Wijk aan Zee és Linares nem marad ki a programomból, ahogy Monacóban is asztalhoz ülök.

Az olimpia belefér a menetrendbe?

Régen szerepeltem utoljára olimpián, pedig jó csapatunk lehetne. Bízom benne, hogy jövőre Drezdában összeáll az együttes, és jól szerepelünk majd.

Tavaly az akkor második gyermekét váró Polgár Judit visszalépésére is hivatkozott, amikor lemondta szereplését a torinói sakkolimpián.

A válogatottnak akkor van komoly esélye, ha Polgár Judit és Almási Zoltán is indul. A többi játékosunk is nagyon jó, de nem világklasszis. Egy ilyen hosszú versenyen fontos, hogy stabil csapattal és jó tartalékokkal szerepeljünk. Nagyon örültem, hogy Zoliék az ötödik helyen Torinóban. Ha én is ott vagyok, akkor sem lehetett volna ennél jobb eredményt elérni, mert a svájci lebonyolítási rendszer miatt több meccsünk lett volna az élcsapatokkal.

Minden nagy versenyen győzött már és van egy olimpiai ezüstérme 2002-ből. Melyiket tartja pályafutása eddigi csúcsának?

A 2002-es dortmundi tornát, hiszen ott harcoltam ki a Kramnyik elleni világbajnoki párosmeccs lehetőségét. A csalódás ellenére fantasztikus eredmény volt a brissagói 7:7, ahogy a 2003-as linaresi siker is Kramnyik, Kaszparov és Anand is.

Mennyit változik a sakk?

Egyre embertelenebb a felkészülés. A számítógépek gyorsulnak, a megnyitási lehetőségek bővülnek. A néhány éve kielemezett lehetőségek félelmetes gyorsasággal bővülnek. A sakk jövője miatt nem aggódom, mert mindig lehet újat találni. Korábban a hatalmas stábbal dolgozó Kaszparov diktálta a tempót, ma viszont már senki nincs ilyen helyzetben.

Volt-e olyan mélypontja, amikor hosszabb időre félre akarta tenni a sakkot?

Nagy a nyomás, mindig jól kell játszani, különben legközelebb nem hívják a rangos eseményekre, ez pedig rengeteg energiát igényel. Egy-egy rendkívül intenzív időszak után felmerül, hogy milyen jó lenne fél évet kihagyni. Ez viszont megoldhatatlan. Előfordult már velem is, hogy azt mondtam, nem is akarok hallani a sakkozásról. A feleségem nem véletlenül nevetett, amikor alig telt el 48 óra, máris nekiláttam elemezni. Minden egyes pihenéssel töltött nappal nő a megoldatlan problémák száma.

Önnél sem ritka egy-egy éjszakába nyúló elemzés?

Néhányszor valóban álmatlan éjszakák jönnek, mert tudjuk, hogy milyen megnyitással próbálkoznak majd a világklasszisok, mégsem látunk előnyt. Ilyenkor esetleg olyan lépéssel állhatunk elő, amiről tudjuk, hogy nem előny, de mégis meglephetjük vele az ellenfelet. Mivel mindenki rengeteget elemzi ezeket a fő változatokat, ez ritkán sikerül.

Mennyire szeret improvizálni?

Az ember rá van kényszerítve. Sokan szeretik a biztos változatokat játszani, ez viszont unalmas döntetlenekhez vezet. A közönség nem díjazza a gyors remiket. Néha kevésbé begyakorolt változattal is elő kell állni, de ez azért nagyon rizikós, mert ha véletlenül a rivális jól felkészült erre, akkor könnyen bele lehet szaladni egy vereségbe. Amikor a szerencsét emlegetem, nem a hibákra gondolok. Megjósolhatalan, hogy ki milyen meglepetéseket készít elő. Ha pedig valaki más előtte azt kijátssza, akkor hiába dolgozott rajta.

Mivel tölti azt a kevés szabadidejét?

A sport, ezen belül a biciklizés és a labdajátékok állnak közel hozzám. A felkészülésemet is a leginkább a sportesemények veszélyeztetik. Ha tényleg lehet pihenni, akkor nyugodtan tévézhetek, de 2002-ben alaposan megjártam, amikor a verseny előtt nem tudtam lemondani az olimpiai hokitorna hajnali háromig elhúzódó meccseiről.